Helyszínen tartózkodó tudósítónk szerint nagyjából ötezer ember, székely és magyar gyűlt össze Marosvásárhelyen, hogy tüntessen a székely autonómiáért. Székelyföld területi autonómiáját és az erről szóló párbeszéd elindítását követeli a székely szabadság napja alkalmából szervezett marosvásárhelyi tüntetés kiáltványa, melyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasott fel csütörtökön a székely vértanúk emlékműve előtt.

A közfelkiáltással elfogadott kiáltványban a tüntetés résztvevői követelték, hogy a történelmi Székelyföld alkosson sajátos hatáskörökkel felruházott önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, és ezt a közjogi státuszt Székelyföld autonómiastatútuma szavatolja. Kezdeményezték, hogy a román kormány folytasson párbeszédet Székelyföld jogállásáról a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal.

Azt is követelték, hogy Románia maradéktalanul tartsa tiszteletben Románia és Magyarország alapszerződését, különös tekintettel a dokumentumnak arra a szakaszára, amelyben a felek vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan gyakorlattól, amely megváltoztatná a nemzeti közösségek által lakott régiók nemzetiségi összetételét.

Időközben a székelyek és a magyarok körében elterjedt, hogy a hatalom nem engedélyezi a vonulásos tüntetést. Mindenki várakozó álláspontra helyezkedett a kérdésben. Vélelmezhető, hogy az oláh megszállók játszanak a székelyek türelmével és a puskaporos hangulatban elég egy szikra, hogy Marosvásárhelyen megismétlődjön a 20 évvel ezelőtti pogrom.

Annyi az utóbbi időben a szúrás, az ellehetetlenítés, mintha a székelyek türelmével játszanának, hogy aztán kirobbanjon valami és legyen a román hatalomnak miért beavatkoznia.

A román vezetés most, hogy teljesen Amerika utcájába került, úgy hiszi, hogy a Nagy Testvér nem fogja szigorúan számon kérni a székelyeknek meg nem adott engedményeket és cseppet sem törődik azzal, hogy amikor Erdélyt leszakították Magyarországról, a legteljesebb autonómiát közvetítettek a teljes bizonytalanságban élő emberek felé. Most tehát a várakozás ideje van, s majd eldől, hogy ebből mi lesz.

A teret, ahol az ünnepség zajlik, elborították a klasszikus székely szimbólumokkal díszített zászlóhegyek, a székelység tényleg felkészült arra, hogy lépésről lépésre, nem agresszívan, hanem határozott méltósággal követelje magának azt a jussot, amely már csak azért is megilleti, mert az ő felmenőinek a sírja megtalálható a temetőben, ahol a román betelepítettek semmi kapcsolattal nem rendelkeznek az ott nyugvó ősök felé. Mi lesz itt, mi lesz ebből? Meddig lehet tartani az emberáradatot és megmagyarázni, hogy békesség, a rendbontók eltávolítása és a huligán elemek megfékezése teszi meghitté és fenségessé az ünnepet? Meddig? Meddig fojtja el magában a jogos tiltakozást a székely ifjú, és meddig szorítja ökölbe kezét az agg? Nyilvánvaló, hogy a román fél provokálni akar, de most mégis az a döntő, hogy ne üljenek fel a provokációnak, hiszen a hatalom csak arra vár, hogy vérbe fojtsa az ünnepet. A székely szabadság napjának méltóságteljesnek kell lennie, mert így ad pofont a 80 éve rátört román hatalomnak.

A transzparensek között felbukkannak olyanok is, amelyek a HVIM-es két hazafinak, koncepciós eljárásban bebörtönzött Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak követelnek szabadságot. Letartóztatásukkal kezdődött meg az átfogó román hadművelet a székelység ellen, hogy a társadalom szinte minden rétegéből létrejött szerveződéseket csírájában is elfojtsák.

Ha kell korrupcióval vádolják a székely vezetőket, míg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom "természetesen" terrorcselekmény miatt kerül a szemellenzős román lapok célkeresztjébe. Egy a fontos, hogy elnémítsák azokat a hangokat, amelyek önrendelkezést, megmaradást és az ősi lakhelyen való továbbélést követelik.

Magyarországról a Jobbik biztosan képviselteti magát a marosvásárhelyi rendezvényen, Novák Előd Facebbok-oldalán közölte, hogy útban van Marosvásárhely felé. Mint ismeretes, a nemzetpolitikáért felelős jobbikos alelnököt, Szávay Istvánt kitiltották Romániából, és Novák vette fel a Szávay kezéből kicsavart zászlót.

Magyarországról az LMP is ott púposkodik a rendezvényen és vérlázító módon a Facebook-borítóképét is aktualizálta úgy, hogy azon most a székely és a tibeti zászló látható, hiszen ma van az 1959-es tibeti felkelés évfordulója. Halkan megkérdezzük, mi köze van Tibetnek a székelységhez, és az ottani eseményeket lehet-e kapcsolni a székelység szempontjából meghatározó naphoz? Üzenjük az LMP-nek: nyalja a tibetiek seggét fényesre, ha akarja, de ne merészelje egy lapon említeni a székelység és Tibet felkelését.

Számos külföldi szónok áll ki a székely autonómia mellett. Magyarországról a fideszes Szabolcs Attila honatya is tiszteletét tette. Az Erdélyi Magyar Ifjakat Szőcs Péter képviselte.

Helyszíni tudósítónk jelentése szerint a tömeg Bíró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt elnökét durván kifütyülte és leárulózta. Az elnök beszédét alig lehetett érteni. Fúj, propagandát nem kérünk - harsogta a tömeg és felszólította a pártelnököt, hogy hordja el magát.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szívélyesebb fogadtatást kapott. El kell a székelyeknek dönteni, korrupciót akarnak vagy autonómiát - fogalmazott.

A Himnusz és a Székely himnusz után koszorúzásokkal fejeződött be a rendezvény. A Jobbik nevében Novák Előd Jobbik-alelnök helyezte el a megemlékezés virágait a székely vértanúk emlékművénél.

17 óra után 9 perccel nótázva haladt a menet, hogy a korábban elfogadott petíciót átadja.