Szeretném Büki Zoltánt, az embert megismerni.

Én egy lökött pasi vagyok. Nem lehet normális az az ember, aki nekimegy a kormánynak. Nagyon nagy szélmalomharc ez az egész. Engem a szüleim mindig úgy neveltek, hogy álljak ki az igazamért. Az a típus vagyok, aki megáll az út szélén, ha valaki lerobbant az autójával, és segítek. Segíteni és kiállni a jó ügyek mellett – ez számomra a normális értékrend. Amit látok, az pedig az, hogy olyan rossz irányba ment el a világ, ahol elvesztek az értékek. Érdekorientálttá vált a világ. Ha megnézzük, tíz-húsz éve még arról szólt egy újsághír, hogy Udvaros Dorottya bemutatott egy színdarabot. Ma pedig Győzike és VV Ági a hír. A kultúra, az igényesség egyre inkább tűnik el a világból. És pontosan ez az érdekorientáltság, az, hogy én mit nyerek rajta, ez került előtérbe. Egészen két évvel ezelőttig távol próbáltam tartani magam a politikától. Reklámfilmeket, tévéműsorokat gyártottam, Gesztivel csináltuk a Megáll az ész című műsort, és csináltam nagyon sok dokumentumfilmet. Próbáltam mindig becsülettel, tisztességgel élni, nincs is Ferrarim vagy luxusvillám.

Losoncon a Kálmán József Színházról is készítettem egy filmet, elég régóta ismerem őket, nagyon jó barátaim próbálják ott a magyar kultúrát terjeszteni. Rendszeresen jártam hozzájuk, nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom velük, és a környező településeken is, úgy a szlovák, mint a magyar oldalon. És amikor láttam, hogy milyen szegénységben élnek ott emberek, milyen szörnyű körülmények között, két évvel ezelőtt azt mondtam, szívesen megpróbálnék ezen változtatni.

Arra gondoltam, hogy elindulnék független országgyűlési képviselőjelöltként. Csak aztán elgondolkodtam, hogy ha meg is szavazzák és bejutok a Parlamentbe, egy szem magam mit tudok ott elérni. Leszavaz ott mindenki, és semmit nem érek el. Kellene egy párt, na de melyik? Mivel nem tudtam eldönteni, nem nagyon ismertem a politikai erőket, így azt mondtam, az alapján döntök, ki az, akinek konkrét politikai programja van ott Nógrád megyében. Esküszöm, tényleg mindenkit megkérdeztem. A Fideszt, a Jobbikot, a DK-t, az MSZP-t, és csak a mellébeszélést kaptam. Azt éreztem, hogy senkinek nincs semmilyen terve, azt hajtogatták, hogy „folytatjuk”, vagy éppen semmit nem mondtak.

Aztán amikor jött a Bajnai Gordon Salgótarjánba, tőle is kértem időpontot. Beszélgettünk majdnem egy órán keresztül, és nyomta megállás nélkül a konkrét terveket. Azt éreztem, hogy készült, konkrét programja van. Utánanéztem, akkor alakult az Együtt, pontosabban a Milla, a Szolidaritás, a Haza és haladás és egyéb, csupa civilekből álló szervezet. Akkor azt mondtam, hogy amíg azt érzem, nem párt vagy egyéni érdekek motiválják őket, addig szívesen segíteném a munkájukat. Ők pedig megkérdezték, volna-e kedvem elvállalni Nógrád megyében a választókerületi elnöki pozíciót. Visszakérdeztem, mit kellene ezért csinálni. Kapcsolatokat építeni és megpróbálni a programot terjeszteni – volt a válasz. Így elvállaltam.

Aztán az történt, hogy az Együtt is párttá alakult, én pedig azt éreztem, hogy egy szűk csoport próbálja magának a hatalmat megszerezni. Amikor leálltak a DK-val és az MSZP-vel kooperálni, akkor a párton belül is nagy ellentétek voltak. Sokan mondták, hogy ezt nem kellett volna, nem ezért indultunk el. Megint ugyanaz történt, mint az elmúlt 28 évben. Ami nekem nem tetszik, az a rendszerváltás óta folyamatosan tapasztalható egyéni érdekek előtérbe helyezése. Ezek motiválnak mindenkit, csak a maffiózók csereberélgetik egymást. Én nem vagyok se baloldali, se jobboldali. Valahol középen állok. Pár újságíró már aposztrofált úgy, hogy én vagyok a szélső közép, mert valóban radikális módszerekkel próbáljuk felhívni az emberek figyelmét arra, hogy sok minden nem jó.

A rendezvényein mégis szinte csak baloldali tömörülések aktivistái vesznek részt. Van mégis valamilyen kapcsolat baloldali politikusokkal, és ez az oka ennek?

Nem igazán. Persze találkoztam és beszélgettem baloldali politikusokkal, aktivistákkal is, de csak úgy, mint Önnel. Lehet, hogy ott voltak a rendezvényeimen, két szót váltottunk, de igazából nem ismerem őket. Nekem saját elképzeléseim vannak, hogy milyen lenne egy normális ország. Szívem szerint egyetlen pártot nem engednék be a Parlamentbe, hanem legyen szakemberekből álló munkacsoport. Tíz közgazdász, tíz mezőgazdász, egyéb szakemberek alkossák a kormányt. Olyanok, akik pénzt nem kezelnek, csak a különböző problémákra kínálnak megoldást. A Parlamentet is legalább kétkamarássá tenném. A képviselők ne pártokat képviseljenek, hanem az embereket. Ha szavazunk egy képviselőre, az engem képviseljen, illetve azt a választókerületet, ahol a bizalmat megszavazták neki. Persze lehet azon vitatkozni, hogy kerüljenek-e be pártok a Parlamentbe, vagy se, de annak nem sok értelmét látom, ami most van. Benn ül 2-300 képviselő, és csak beüvöltöznek, hogy igen vagy nem.

Önnek van egy szervezete, mely egyes hírek szerint párttá alakult, mások szerint csak párttá fog alakulni. Nem tudom, mi az igazság, de akárhogyan is nézzük, csak a pártosodás útján haladnak.

Elkészült már a pártalapító okirat, de ha nem muszáj, nem szeretnénk párttá alakulni. Az igazság az, hogy mi egy Facebook-csoportként indultunk. Csupa olyan ember tartozik közénk, aki elégedetlen valamilyen módon. Sose nézegettem, ki jobboldali, ki baloldali, van közöttünk mindenféle ember. Úgy fogalmaznék, kisemberek vannak köztünk.

Miért kell párttá alakulni, ha nem hisz a pártokban?

A jelenlegi jogszabályok alapján, ha szeretnénk változtatni, ahhoz pártok kellenek. Csak pártok tudnak elindulni a választásokon.

Szeretne a Parlamentben politizálni?

Nem. Egyáltalán nem szeretnék. Amit én jelenleg látok, az egyetlen esély arra, hogy leváltsuk ezt az egész rendszert, az, ha bejutunk a Parlamentbe. Nem a hatalomért kell bejutni, hanem arra kérni mandátumot, hogy egy új Alkotmányt megírhassunk, egy új választási rendszert megírhassunk. És ebbe legyen beleszólása mindenkinek: a népnek, a civil szervezeteknek, a pártoknak. Nagyjából tudjuk, mi az, amit elvárnak az emberek. Legyenek visszahívhatók a képviselők, tartozzanak felelősséggel a tetteikért. Most hoznak egy csomó olyan döntést, hogyha megbüntet minket érte az Európai Unió, akkor mi fizethetjük majd a döntésükkel okozott károkat.

Ezek mind szerepelnek a Jobbik programjában. Úgy a visszahívhatóság, mint a felelősségvállalás megtalálható benne.

Én egyetértek a Jobbikkal is bizonyos kérdésekben, sőt, még néha a Fidesszel is. Ezért mondtam, hogy én próbálok pártsemleges maradni. Mindig az alapján döntök, hogy ez jó-e az országnak vagy sem. Vannak jó döntései a Fidesznek, és vannak rossz döntései is. Minden pártban voltak jó döntések és rossz döntések.

A rendezvényein mégsem az hangzik el, hogy döntsük meg a rendszert, hanem az, hogy „Orbán takarodj”.

Az én álláspontom nem ez. Az, hogy a tízezres vagy párszáz fős tömeg, teljesen mindegy, hányan vagyunk, ki mit vall... Most, március 15-én mi néma csendben szerettünk volna állni. Ennek ellenére volt egy 50-100 fős csoport, amelyik kiabálni szeretett volna.

Látható volt, hogy ezek zömében Mszp-s, DK-s, és egyéb, baloldali tömörülésekhez köthető aktivisták voltak. Logikusan ezekkel az emberekkel azonosítják Önt is.

Én azt tapasztalom, hogy bárki szervezi a demonstrációt, ezeken javarészt ugyanazok az emberek jelennek meg. Azok, akik elégedetlenek a mostani rendszerrel.

Rejtélyes módon mégsem az elégedetlen Jobbik-tagok vagy szimpatizánsok mennek az Ön rendezvényeire. Sosem láttam még tömegesen megjelenni szélsőjobboldalinak nevezett tömörüléseket sem. Mi ennek az oka? Hiszen ők is elégedetlenek...

Nekem vannak jobbikos barátaim is... Ám azt, hogy jobboldali vagy baloldali nagyon nehéz bekategorizálni. Elképzelhető, hogy korábban valamelyik baloldali párthoz húzott valaki, MSZP-s vagy DK-s aktivista volt, de nem volt más alternatívája. Ma sincs más. Miből választhat egy baloldali érzelmű ember? De azt is nagyon nehéz bekategorizálni, hogy mitől lesz valaki baloldali vagy jobboldali. Mert ha megnézzük a Fidesz döntéseit, azok sem jellemzően jobboldaliak. Az államosítás, a központosítás mindig is inkább a baloldalra volt jellemző. Azt gondolom, egy jó politikusnak nem az a feladata, hogy bal- vagy jobboldali legyen, hanem hogy megoldásokat találjon a problémákra.

Nagyon sokat dolgoztam minisztériumi munkacsoportokban, például valamikor régen a kábítószer-megelőzési tárcaközi bizottságban. Ez egy szakmai csoport volt, azon dolgoztunk, hogyan lehetne az iskolákban megelőzni a kábítószerek terjedését. Amikor munkacsoportok dolgoznak, általában jó döntések szoktak születni. 2010-ben hívott a Fidesz is egy munkacsoportba, ez egy külgazdasági kerekasztal volt. Arról beszélgettünk, hogyan lehetne az exportot javítani. Ott is jó döntések születtek. Csak aztán jött a politikus, és átírta az egészet. Az a legnagyobb probléma, hogy nem szakemberek döntenek és nagyon kis beleszólásuk van a dolgokba.

Amikor az útdíj ellen hirdettem blokádot, akkor is az összes szakember, közlekedési mérnök azt mondta, nem előnyös visszaterelni a forgalmat a városba, hiszen az elkerülő utaknak éppen az volt a célja, hogy kiterelje onnan a forgalmat. Azáltal, hogy ezeket az utakat fizetőssé tették, visszaterelik a forgalmat.

Hogyan élte meg ezeknek a rendezvényeknek a relatív sikertelenségét? Általában sokkal nagyobb létszámra számít, mint ami megjelenik, és ha jól tudom, eljárások is indultak Ön ellen?

Vannak és voltak eljárások, szerencsére eddig fizetni nem kellett. A legtöbb esetben a bíróság megszünteti az eljárást. Ez is leginkább nyomásgyakorlás. Próbálnak megfélemlíteni bennünket, nehogy ki merjük nyitni a szánkat. Most például az autómat elszállította a közterület-felügyelet, mert tíz centivel belelógott a taxis drosztba. Pontosan tudom, hogy ez nem arról szól, hogy szabálytalan voltam, hanem arról, hogyan lehetne még jobban megfélemlíteni. De ez csak erősít engem. Nem érdekel az, hogy a rendezvényeken tíz ember van, ötven, vagy tízezer. Egy szem magam, egyedül is elmentem, és a Telekom székházat elfoglaltam. Aztán persze megbilincseltek a rendőrök, mert hangoztattam a véleményemet. Én azt vallom, mindenkinek ki kell állni és a véleményét elmondani. Teljesen mindegy, hogy szélsőjobbos, jobboldali vagy balos, erre mindenkinek lehetősége van.

Amikor a Hősök terén az épülő kerítés ellen demonstráltunk, akkor ott megjelentek a szélsőjobbosok is. Azt hiszem vármegyések. Akkor nekik is azt mondtam, joguk van megszólalni, egy demokráciában nekik is ugyanolyan joguknak és lehetőségüknek kell lenni. Az, hogy esetleg nem értünk egyet bizonyos kérdésekben, az egy másik dolog. Ha ellenem akarnak tüntetni, tüntessenek.

A legutóbbi rendezvényének az volt a neve, hogy „Demokratikus március 15-ét”. Ha visszagondolunk 2006-ra, az akkori eseményekre és ezt párhuzamba állítjuk azzal, hogy atrocitások nélkül megtarthatta most, tíz évvel később a rendezvényét, akkor miért nincs demokrácia?

Azért ez nem így van. Mondok egy példát. A bíróság kimondta, hogy bármelyik hidat le lehet zárni, lehet demonstrálni, hiszen van még nyolc másik híd. Január 20-án húsz percre szerettük volna lezárni a Lánchidat. Bejelentettük, de Budapest rendőrfőkapitánya megtiltotta. Korlátozni próbálta a gyülekezési jogom. A bíróság pedig még jóvá is hagyta, ráadásul egy olyan rendelettel, ami régen aktualitását vesztette. Egy BM-rendelettel felülírták a törvényt. Most megy az ügy Alkotmánybíróságra, ami megint egy érdekes kérdés lesz, főleg, hogy ott az Alkotmány ellen tiltakoztunk. Na mindegy.

Akar indulni a 2018-as választásokon a párttal?

Nem. Még egyelőre nem adtuk be a kérelmet. Az utolsó pillanatig ráér ez. Ha találunk bármilyen más megoldást, hogy beleszóljunk a politikába, de ne kelljen párttá alakulnunk, akkor nem leszünk párt. Ha más lehetőség nincs, akkor kénytelenek vagyunk. De azt mondom, hogy csak annyi mandátumot, hogy át tudjuk alakítani a rendszert. A cél pedig, hogy ne lehessen visszaélni.

Ehhez mennyi mandátum kell?

Kétharmad, de szeretnénk négyötödöt szerezni.

Mi a minimum, amivel kiegyeznek?

Más nem nagyon érdekel. Csak annak, hogy bekerüljünk a Parlamentbe, semmi értelme.

Van ekkora támogatottsága, vagy abban bízik, hogy a példák alapján baloldali pártok állnak Önök mellé?

Nem szeretnénk más pártokat magunk mellé állítani. Múlt héten volt egy megbeszélés, csomó civil szervezettel. Most kaptunk egy olyan közvélemény-kutatási adatot, ami nem az újságokban megjelenő, meghamisított adatokat tartalmazza. Ebben az áll, hogy ma Magyarország 74 százaléka a szíve szerint nem szavazna egyetlen pártra sem. A szavazatok a maradék 26 százalék között oszlanak el, olyan arányokban, hogy a Fidesz vezet. De a 74 százalék szíve szerint az egész rendszert megváltoztatná. Egyetlen egy célunk van, hogy olyan rendszer alakuljon ki Magyarországon, amivel nem lehet visszaélni.

Biztosan emlékszik Orosházi Ferenc bíróságfoglaló akciójára. Ő szintén tagadja a jelenleg fennálló rendszert és vitatja az Alkotmányt. Egyetért Ön vele ebben, és azonosulni tud a módszereivel is?

Egyetértek. Teljes mértékben. Ha megnézzük, 1989-ben a népszuverenitás elvén a magyar nép kapta a jogot, hogy alkotmányozzon. Jóformán ez volt az első dolga az MDF-nek és az akkori pártoknak. Megszüntették az Alkotmány népszavazás útján történő megerősítését. Ez tette lehetővé, hogy most a Fidesz írhatott egy új Alaptörvényt. Gyakorlatilag felhatalmazás nélkül, az emberek megkérdezése nélkül alkották meg ezt. Különböző trükkök százaival oldották ezt meg, beültették a Fidesz embereit az Alkotmánybíróságba, meghatározták, miben dönthetnek és miben nem. Hosszú folyamat volt, mire el tudták azt érni, hogy látszólag legálisan meg tudták változtatni az Alkotmányt. Én azt mondom, hogy ez jelen pillanatban is érvénytelen. De a probléma az, hogy hiába mondjuk ki azt, hogy érvénytelen az Alkotmány, nincs olyan jogi fórum – akár nemzetközi is -, ahol ezt érvényre lehetne juttatni. Ma az emberek többségének hiába mondom el, hogy az Alkotmány érvénytelen, fel sem emeli a fejét. A napi problémái nagyobbak, mintsem hogy ezzel foglalkozzon.

De visszatérve egy korábbi kérdésére, hogy mennyire fontos, hány ember van egy-egy ilyen demonstráción. Ma azt látom, hogy nagyon nagy az elégedetlenség, de az emberek döntő többsége vagy érdektelen, vagy egyszerűen nem akar belefolyni a politikába, eltolja magától és kvázi bedugja a homokba a fejét. Vagy egyszerűen meg van félemlítve és nem meri kinyitni a száját. Nagyon sokat járok vidékre, látom, ott hogyan gondolkodnak az emberek. A vidéki ember reggel kimegy a kis kertjébe, megkapálja, és nem is akar foglalkozni politikával. Láttam Nógrád megyében is, mi volt a választások előtt. Amit a pap mond, arra kell szavazni. A pártok elkövetik azt a hibát, hogy azt hiszik, itt, Pesten dől el minden, de én azt gondolom, vidéken fog. Úgyhogy mi az elkövetkező időben nagyon sok lakossági fórumot szeretnénk tartani, beszélni az emberekkel, hogy ők mit akarnak.

Hogyan fogja mindezt finanszírozni?

Egyelőre eddig nem nagyon kellett pénz hozzá.

A színpad, a hangosítás, a rendezvényein pénzbe kerül.

Most is összedobtuk. Az egész volt 280 ezer forint, 75 ezer befolyt az adományokból. Az összes többit az a tizenegy civil szervezet adja össze, akikkel szerveztük, köztük a 42 mozgalom, Sándor Máriáék, szakszervezet és sok, Facebook-csoportból alakult egyéb szereveződés. Fejenként 17.500 forintot kellett bedobnunk, hogy kijöjjenek a költségek. Ennyit még meg tudunk finanszírozni. Spórolósnak kell lenni. Arra természetesen nincs pénzünk, hogy televíziós hirdetéseket finanszírozzunk, óriásplakát kampányokat kezdjünk, de megpróbáljuk így. Összedobunk benzinpénzt, hogy lemenjünk vidékre, és egy lakossági fórumot tartsunk.

Nem kereste meg és nem ajánlott segítséget egyik párt sem? Mondjuk az Együtt...

Nem keresett meg senki. Keresnék szponzorokat, de nem pártokat.

Ha most az Együtt, aminek tagja volt, aminek a színeiben indult, jelentkezne, hogy segít, elutasítaná?

El. Egyértelműen. Nem szeretnék semmilyen pártot sem.

Mi a véleménye Borbély kormányzóról? Ő államot hozott létre az államban, saját bankkal, és vitatja a jelenlegi államrendet és az Alkotmányt.

Csak felületesen informálódtam e téren, de részben egyetértek vele. Féligazságok vannak. Az, hogy én most kinevezem magam királynak, az egy baromság. De azt vallom, hogy elképzelhető, tényleg egy új alkotmányozásra lesz szükség. Az, hogy ez parlamenti keretek között, vagy egy teljesen új, semleges módszerrel, az más kérdés. De ez semmiképp sem lehet egyéni ambíció következménye, mindenképpen közös döntésnek kell lennie.

Mi a helyzet a KARD Egyesülettel? Az önök csoportjából kiváltak alkották ezt meg?

Nem, ez egy érdekes dolog. Ennek az egyesületnek én alapító tagja vagyok. Magyar Gyuri, Katona Andrea és még pár értelmiségi szervezte meg, amikor a Deka szétesett. Akkor engem is megkerestek, volna-e kedvem egy ilyen szervezetet megalakítani. Még most is támogatom olyan szempontból az elképzelésüket, hogy Magyar Gyuri kapcsolatrendszerével olyan értelmiségieket, olyan szakembereket lehet összeszedni, akikkel egy szakértői kormány megalakítható, vagy egy szakértői munkacsoport létrehozható lenne. Ez nagyon nagy segítséget tud nyújtani a jövőre nézve. Olyan szempontból tehát jó ötletnek tartom, hogy gyűjtsük össze az értelmes, intelligens és pártsemleges embereket, akiknek a célja az országot jobb irányba vezetni.

Mi az oka annak, hogy ezeket a szervezeteket baloldalinak aposztrofálják mégis, és mi az oka annak, hogy nincs valós támogatottságuk? Ha jók az elgondolások, az miért nem vonz tömegeket?

Ez alapvetően kommunikációs probléma. Mivel nincs semmilyen pénz mögöttünk, nem tudunk fizetett hirdetéseket feladni. Kevesen tudnak még rólunk. Nem véletlenek az útzárások, a hídblokádok. Be kellett látnom, hogy ha összehívok egy sajtótájékoztatót, mert valamiről szeretném elmondani a véleményemet, arra eljön egy-két újságíró. Ám ha lezárom a Szabadság hidat vagy a Lánchidat, ott van az összes média, és el tudom mondani, amit akarok. Akkor pedig végül csak eljutok az emberekig. Így el tudom juttatni az információt, tehát ilyen szempontból pozitívak voltak ezek az akciók.

Ugyanakkor volt pártja, az Együtt, a többi baloldali párttal összefogva az Önökéhez képest nagy létszámú tüntetést tudott a Lánchíd utcába szervezni.

Mögöttük se nagyon van támogatottság. Mi a nagy létszám? Ha össze tud szedni egy-két-tízezer embert? Az is kicsi. Az országban él tíz és félmillió ember. Az arányokat nézve ezek mind kis tüntetések. A Fidesz sem tud összeszedni tömegeket, nem véletlen, hogy nem szerveznek most már Békemeneteket. Ők is csak megfélemlítéssel és fizetett emberekkel tudnak operálni, ahogy most március 15-én is, ahol fizetett tapsolók, és lengyel vendégmunkások voltak. Már őket sem szeretik, nem tudnak megmozgatni nagy tömegeket.

Mi a véleménye a pedagógustüntetésről?

Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy változásra van szükség. Ez a KLIK-es rendszer nem jó. De már régen mondom, hogy semmi értelme a tüntetéseknek. Annak, hogy kimegyünk, ott állunk fél-egy órát, kieresztjük a gőzt, elmondjuk, hogy Orbán vagy Gyurcsány takarodj, majd hazaküldjük az embereket, semmi értelme. Azért vesztették el az emberek az érdeklődésüket a demonstrációk, tüntetések iránt, mert soha nincs semmiféle eredménye. Ha rágyújtjuk a Parlamentet a kormányra, az akkor sem fog lemondani. Nem tudunk nyomást gyakorolni. A szakszervezetek a sztrájktörvény miatt nem tudnak.

Ha Ön látja, hogy ezek a rendezvények nem hoznak változást, akkor miért csinálja?

Egyetlen egy oka van. Hogy igenis nyissák ki az emberek a szájukat. Ha most semmi nem történne, és egy éven keresztül síri csöndben lenne mindenki, az emberek elhinnék, hogy minden rendben van. Ha semmi elégedetlenség nincs, akkor jól csinálja ez a kormány. De nem ez a cél. Én nagyon örülnék, ha pártoktól függetlenül intelligens, értelmes, nem a saját érdekeiket néző politikusok együtt tudnának fellépni, úgy, hogy olyan rendszer kialakítása legyen a cél, amivel nem lehet visszaélni.

Csak az elmúlt két évben látott bármilyen olyan demonstrációt, rendezvényt, amely mellett, mögött, akár rejtve is, de nem álltak pártok?

A pártok mindig bepróbálkoznak. Ha most lenne egy jobbikos tüntetés, amin ott van tízezer ember, mert olyan témát foglalnak éppen össze, biztos, hogy melléjük fognak állni, vagy be fognak próbálkozni pártok. Csak azért, hogy ők is tudjanak a koncból valamit kivasalni. Én csak az elvek mentén döntök. Soha nem érdekelt, hogy nyer-e a pártunk, a szervezetünk, ha mellé állunk valaminek. Egyetértek-e vele, vagy nem. Ha azt mondják, hogy az egészségügyet át kell alakítani, azért bármikor kiállok demonstrálni.

Mi a véleménye Sándor Máriáról?

Máriát ismerem, tisztelem azt a munkát, amit csinál. Az elején egy picit gondban volt, mivel sosem volt közszereplő. Nehezen tudta kezelni ezt a hirtelen népszerűséget. De bele fog jönni ebbe. A céljai teljesen normálisak, és igenis küzdeni kell.

És az ő baloldali elkötelezettsége?

Őt már mindennek kinevezték.

A Göncz-temetésen nyilvánosan felvállalt és prezentált hovatartozása nem kinevezés. Az, hogy leült tárgyalni bárkivel, más, mint saját személyes kötődése és annak kinyilvánítása.

Nem lehet belelátni senkinek a fejébe. Ő is keresi az útját.

Egy közszereplő, aki valamilyen civil ügyet képvisel, nem teszi hiteltelenné magát azáltal, hogy kinyilvánítja politikai identitását? Gondoljunk akár Sándor Máriára, akár Puklira.

Lendvai Ildikóval nem egyszer találkoztam. Annak ellenére, hogy ellenfelek vagyunk, puszival köszöntöttük egymást.

Miért ellenfelek?

Mert ő egy olyan pártot képvisel, amivel 90 százalékban nem értek egyet. Az MSZP stratégiájával, hozzáállásával nem értek egyet. Illetve pontosítok, egyetlen olyan párttal nem értek egyet, amelyiknek volt lehetősége változtatni, és visszaélt a helyzetével, és nem tett meg azokat a dolgokat, amiket kellett volna. Ezért mondom, hogy itt nem történt rendszerváltás. Gyakorlatilag a mai magyar rendszerben azért küzdenek a pártok, hogy bekerüljenek a húsos fazék közelébe és elosztogassák maguknak a pénzt. Kisebb-nagyobb mértékben mindegyik ezt tette. Egyéni érdekek motiválják őket, és a Fidesz ezt már teljesen nyíltan csinálja. De ugyanezt csinálta az MSZP és az összes többi párt.

Önök mindig demokráciát követelnek. Melyik típusú demokráciát?

Nekem a demokrácia annyit jelent, hogy mindenkinek beleszólása van és a többség akarata érvényesül. Ha a csecsemőket és kisgyerekeket nem számolom, van az országban hét és fél, nyolcmillió ember. Felnőtt ember, aki tisztában van a döntéseivel. Ezeknek az embereknek a döntéseit felülírja egy szűk, öt-hatszázezer fős, jelenleg fideszes tábor, és ők döntenek mindenben. Meg sem kérdezik az embereket. Lehet, hogy Grósz Károly idejében még más lett volna az emberek döntése, és ha engednék a népszavazást, lehet, hogy teljesen más lenne az emberek döntése.

Nagyon pártolom azt, ami Svájcban van. Ott elektronikus népszavazási rendszer van, jóformán hetente tartanak népszavazást. Igenis legyen beleszólásunk, egy demokrácia a számomra itt kezdődik. Ugyanúgy joga legyen a tízfős pártnak is egy fővel bejutni a Parlamentbe, tehát a parlamenti küszöböket levinném, ha már pártokban gondolkodunk. Ám a jelenlegi rendszerben nem tudok olyan pártot, amelyiket szívesen beengedném a Parlamentbe.

A tüntetésükön folyamatosan szólt a skandálás, hogy Orbán takarodj.

Én nem voltam!

Rendben. Ő sem jó. De mondjon egy nevet, aki alternatíva lehetne, aki jobb lenne.

Nincs jobb. Ezért mondtam, hogy én, amiben gondolkodom, az nem egy személyre központosított rendszer, hanem szakértői kormány, független képviselet. Legyen egy felsőház, minél több civil szervezettel és érdekképviselettel.

Van példa, ahol ez működik?

Van. Izland. Közvetett demokrácia van, gyakorlatilag ez a rendszer működik. Nem sok van ilyen a világban. Más nincs.

Lesz itt változás?

Csak akarat kérdése. Ha nem csinálunk semmit, akkor nem lesz változás. Nyolc és félmillió emberrel lehet változást elérni. Ha egy megfelelő alternatívát teszünk le az embereknek, amiről álmodtak rendszerváltáskor, akkor sikerülni fog. Az embereknek kell az elszámoltatás. Ha megnézzük, olyan összefonódások vannak a különböző pártok és emberek között, hogy az hihetetlen. Csak egy egyszerű példa. A Gyurcsány-kormány volt egészségügyi miniszterét tanácsadónak fogadta a Fidesz. De ugyanez van pártemberek között is. Közös cégek vannak. Ezért nincs elszámoltatás: ha a te embered bukik, akkor bukik az én emberem is. Soha nem történt elszámoltatás, pedig kell.

Végezetül árulja el, lesz a közeljövőben rendezvény, útlezárás vagy egyéb akció?

Biztosan lesz. Mindig ad okot arra a tisztelt kormány, hogy kifejezzük a nemtetszésünket. Bár adja Isten, hogy ne kelljen demonstrálnunk, de mennyi az esélye annak, hogy sarkon fordul a kormány? Egyenlő a nullával.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés