A Portfólió beszámolója szerint a javaslatról nem sokat vitatkoztak: a bizottsági ülésen két ellenzéki módosítót szavazott le a fideszes többség 10:3 arányban, Lázár János módosítóját pedig ugyanilyen arányban szavazták meg; az ülés mindössze 20 percig tartott.

Pedig a Lázár által benyújtott javaslat finoman szólva sem jelentéktelen: az indoklással együtt mindössze 3 oldalas módosítás

lehetővé teszi, hogy a kormány korlátlanul vállalhasson kötelezettséget a kifizetésekre.

A miniszterelnöknek mostantól meg sem kell szavaztatnia a parlamentet az extra költekezésekről, és megkerülheti a Költségvetési Tanácsot is: elég lesz egy rendeletet hoznia, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig utólag majd megtalálja rá a forrásokat. Eddig az volt az eljárás, hogy ha valamire nem állt rendelkezésre forrás a költségvetésben, akkor módosítani kellett a költségvetési törvényt, így a parlamentnek vitáznia, majd szavaznia kellett róla. Mostantól már erre a színjátékra sem lesz szükség.

Sajtóhírek szerint az NGM-ben kiborultak a javaslaton, hiszen év közben is növekedhet a költségvetési hiány, a fedezetet pedig nekik kell majd megteremteni.

A rendeleti úton meghatározott költekezésekről a Magyar Közlönyből tájékozódhatunk majd,

ám ha a kormány úgy ítéli meg, hogy stratégiai fontosságú ügyről van szó, akkor még onnan sem.

Lázár János korábban a Kormányinfón azt mondta, a módosításra azért van szükség, hogy a havonta felhalmozódó maradványt könnyebben felhasználhassa a kormány, így jobban haladnak majd a fejlesztések.

A leszavazott ellenzéki javaslatokat egyébként Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője nyújtotta be. A képviselőasszony azt szerette volna elérni, hogy ne lehessen akármeddig elkölteni a tartalékot legalább a parlamenti választások évében, és kifogásolta azt is, hogy a nemzetgazdasági miniszter gyakorlatilag zárójelbe lesz téve.