Az elmúlt egy év során három nagy terrortámadás sújtotta Nyugat-Európát, azonban a tragédiákat követő párbeszéd újra hasonló mederben folyik tovább, ergo többletcselekvés nélkül rövid időn belül elkerülhetetlen lesz a negyedik merénylet

– mondta az elemző az Alfahírnek.

A terrorizmus a mindennapok részévé vált

Ember Zoltán szerint ugyanott tartunk, hogy a szolgálatok hibáiról, az együttműködés hiányáról, illetve az integráció kudarcairól beszélgetünk, nem a cselekvés lehetőségeiről a teljes spektrumot illetően.

Ebbe a teljes spektrumba beletartozik a diplomácia, egyfajta Közel-Kelet stratégia, szociális és városfejlesztési szempontok – magyarázta az elemző. Ember Zoltán leszögezte: nem túlzás kijelenteni, hogy Európának minimum középtávon – egy-két évtizedes távlatokban gondolkodva együtt kell élnie a terrorizmussal, azonban a terrorcselekmények sűrűsége és a katasztrófák mérete befolyásolható.

Az a kép, amelyet Európa maximális mértékű békéjével, ennek kivételességével kapcsolatban magunkban őrzünk, inkább csak illúzió – mondta Ember Zoltán. Hozzátette: a háborúk Európa történelmének részei. Az elemző emlékeztetett rá, hogy számos történész szerint az európai fejlődés fölénybe kerülése is a széttagolt állami struktúráknak, tehát részben azok versengésének, de akár a háborúinak is köszönhető.

Elfogadott megközelítés, hogy a háború a politika folytatása jogszerű eszközökkel, a terrorizmus pedig a háború folytatása törvénytelen eszközökkel

- vélekedett Ember Zoltán.

Az Iszlám Állam fenyegetése

Az Iránytű Intézet kutatásvezetője és elemzője szerint a biztonsági helyzet még romolhat is a többletintézkedések ellenére Európában. Az Iszlám Állam ugyanis visszaszorulóban van Irakban és Szíriában egyaránt. A folyamat lassú, de már biztosnak tűnik a jelenben. A terrorszervezetnek biztosítania kell az emberi utánpótlását, de anyagi támogatást is kell szereznie, amivel tovább küzdhet a szíriai, iraki és más frontokon.

A merényletekkel képes sikeres szervezetnek mutatni magát, kiválóan használja a globális média adta lehetőségeket

- mondta Ember Zoltán az Alfahírnek. Hozzátette: a merényletek nagyon kis költséggel is kivitelezhetők, a párizsi merényletek számlája nem éri el a tízezer eurót.

Ma egy robbanáshoz elegendő gázolaj, mosópor vagy más vegyszer, egy gyújtószerkezet és szögek, vagy csapágygolyók – mutatott rá az elemző.

Ember Zoltán szerint Európa, mint célpont adja magát, de a merényletek többsége továbbra is Irakban és Szíriában történik. Azt megmutatták kétszer is, hogy egy városon belül képesek összehangolt támadást végrehajtani, a következő lépcsőfok egyidejű támadást jelenthet több városban – magyarázta. Majd hozzátette: ebben a tekintetben már hazánk is a célpontok listájára kerülhet, ám egy ilyen merényletsorozat megszervezése komolyabb előkészítést is kíván, "a lebukás valószínűsége lényegesen nagyobb".

Az IS „rátelepülhetett” Európára, remekül kihasználták a schengeni zónát, keresztül-kasul utazgattak benne; sok esetben azt látjuk, hogy legális intézményi keretet létrehozására is képesek voltak egyesületek, gyülekezetek formájában – figyelmeztetett az Iránytű Intézet szakértője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a „támogató” hálózat sikerrel terelte a fiatalokat a radikalizálódás lépcsőfokain, hiszen számos szélsőséges imám működhet, illetve lehetőség volt zárt óvodai és iskolai közösségek kialakítására is.

Védekezés

Ember Zoltán hangsúlyozta: szükség lenne a határőrizeti, határellenőrzési adatbázisok összekapcsolásának befejezésére, az ún. intelligens határellenőrzés kialakítási folyamatának lezárása nem várhat tovább. Ezek különböző adatokat egybefűzését teszik lehetővé, például a vízumokkal, vámokkal kapcsolatban.

Schengen léte 2015-ben nyomás alá került, a jövője is megkérdőjeleződött, de nem annyira a merényletek, inkább a migrációs- és menekültválság kapcsán – fogalmazott a szakértő. Ember Zoltán szerint világos, hogy a Frontex koordináló szerepe nem elégséges, hiszen semmilyen közvetlen befolyása nincs „terepen”.

A szolgálatok működésével kapcsolatban az Iránytű Intézet szakértője elmondta: a hírszerzés intézményeinek  elsősorban nem a technikai fejlesztésére , hanem összehangoltságára, információmegosztására kellene figyelmet fordítani. Továbbá szükség van az együttműködés javítására az USA-val, Oroszországgal és Törökországgal is. Emlékeztetett rá, hogy az amerikaiak és a törökök már „ismerték” a mostani brüsszeli elkövetőket. A szakértő ugyanakkor azt is elismerte, hogy az információáramlás javítása nem egyszerű az oroszok és a törökök esetében, hiszen egyik ellen szankciók vannak érvényben, a másik pedig politikai céljai érdekében megágyazott a Szíriában kialakuló káosznak.

 

Nótin Tamás