Herényi persze csak annyira konzervatív, mint amennyire keresztény a tegnap ismét a tollam hegyére tűzött Fabiny Tamás. Vagyis nyomelemekben sem az. Vagy mint amennyire Csóti György, az MDF alapító tagja, aki az 1932. április 8-án született Antall Józsefre emlékezett a minap a „Magyar Idők” nevezetű „konzervatív közéleti napilap”-ban.

Ebben a szintén alaposan leszerepelt volt MDF-politikus minden tücsköt-bogarat összehordott – régi jó liberális recept szerint. Csak röviden: szerinte akik Antallt kritizálják, kisstílűek, demagógok, huszadrangú politikai játékosok, akik nem értik „humanista demokrata” mivolta lenyűgözőségét, 15 millió honfitársunkért mindhalálig elkötelezett magyar hazafiságát, aki mindig tudta, milyen válaszokat kell adni kora kihívásaira. Hálásak lehetünk neki, hogy megnyerte a „külföldi beruházók” és „nemzetközi szervezetek” bizalmát, „mindenben igaza lett”, amiért „nincs messze az idő, amikor méltó helyére kerül a magyar történelemben is”.

Nem kívánom itt most egy percig sem elemezni az „antalli örökség”-et. Csak egyszerűen felháborodásomnak adhatok hangot, hogy egy ilyen szöveg egy önmagát „konzervatív”-nak nevező lapban megjelenhetett.

Csóti szövege tökéletesen beillik egy szabadkőműves szemlébe, egy liberális magazinba, de nem egy konzervatív sajtóorgánumba. Persze abból, hogy ez ott megjelenhetett, egy következik. Az a napilap, amely magát e jelzővel tünteti ki, minden, csak – nem konzervatív.