Előzmények

Az Európai Unió által bevezetett, Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések hátterében a 2014. évi ukrán események, és az azt követő orosz lépések állnak, mely során (Uniós álláspont szerint) az Oroszországi Föderáció indokolatlanul megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását, mivel a Krím-félszigeten található orosz fegyveres erők elhagyták az állandó állomáshelyüket.

Ezen ürügyből az Unió több szankciós intézkedést is bevezetett Oroszországgal szemben, melyek orosz személyek és szervezetek kitiltására, bankszámláik befagyasztására irányultak.

Ezek a lépések még érdemben nem veszélyeztették az orosz gazdaságot.

Azonban az Unió által 2014 nyarán meghozott intézkedések már igen komoly korlátozásokat tartalmaztak. Ezek értelmében többek között fegyverembargót vezettek be, megtiltották a kettős felhasználású polgári és védelmi célra használható termékek exportját, a főbb orosz bankok által kibocsátott kötvények forgalmazását, és a kőolaj kitermelési technológiák Oroszországnak történő értékesítését.

Miért fájt ez annyira Oroszországnak?

Oroszország számára a legfontosabb kereskedelmi, és gazdasági partner az Európai Unió.

Oroszország teljes kivitelének 57%-a irányult az Európai Unióba, míg a teljes orosz behozatal 46%-a származott az Unióból 2014-ben, ami igen nagy kitettséget jelent az oroszoknak az EU irányába.

A tőkepiaci korlátozások miatt az orosz bankok az uniós piacról nehezen tudtak hitelhez jutni. Ennek is betudható, hogy a Rubel 2014-ben 11,36%-ot, 2015-ben 12,91%-ot veszített az értékéből, mely csaknem a duplája az előző években mért inflációs értékeknek. Ilyen fokú infláció mellet az orosz gazdaságnak nagy szüksége van deviza bevételekre, amit szinte kizárólag az energiahordózók (elsősorban kőolaj, és földgáz) exportjától remélhet, mely a teljes világpiaci exportszerkezetének a 77%-át teszik ki.

Azonban az energiahordozók világpiaci ára folyamatosan csökkent, az így kieső bevételek a kitermelési volumen növelésével, és a kitermelés racionalizálásával kompenzálhatóak, ami nehezen megoldható a legfejlettebb technológiák beszerzése nélkül. Az Unió ezeknek a technológiáknak, az Oroszországnak történő eladását tiltotta meg. Ezzel (a tőkepiaci korlátozásokon túl) mindenképp nehéz helyzetbe hozva Oroszországot.

Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az Unión kívül több más ország is hasonló szankciókat hozott Oroszországgal szemben (pl.: az USA).

Ezek az Uniós szankciók 2016. július 31-ig vannak érvényben, de már többször is meghosszabbításra kerültek.

Az orosz válasz

Az Európai Unió által bevezetett pénzügyi, és kereskedelmi szankciókra válaszul Oroszország szinte azonnal válaszintézkedéseket hozott, mely során bizonyos mezőgazdasági termékek és élelmiszerek behozatalát megtiltotta, az összes olyan országból, amelyek korábban szankciókat eszközöltek vele szemben.

Ez elsősorban az Európai Uniós országokat érintette a legsúlyosabban, azon belül is a legnagyobb beszállítókat: Németországot, Hollandiát, Lengyelországot, és Olaszországot. Ez az orosz lépés mindenképp negatív hatást gyakorolt az Unió gazdaságára is, de az EU mezőgazdasági és élelmiszeripari világpiaci exportjának értéke így is növekedni tudott.

Nem úgy, mint az orosz élelmiszer behozatal, mely jelentősen visszaesett, igaz erre a Rubel magas inflációja is hatással volt.

Hazánk érintettsége

Mivel a szankciókat Magyarország is bevezette, így az orosz válaszintézkedések minket is érintettek, de messze nem olyan mértékben, mint a főbb Uniós élelmiszeripari exportőröket. Sajnos tartja magát hazánkban az a valótlan vélekedés, hogy az Oroszországba irányuló mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelünk értéke igen jelentős.

Ez 30 évvel ezelőtt igaz is volt, azonban mára sajnos nem így van. A teljes magyar exportnak csupán 0,2%-át biztosítja az Oroszországba irányuló mezőgazdasági, és élelmiszeripari kivitel. Ennek az oka elsődlegesen az, hogy a magyar mezőgazdaság, és élelmiszeripar messze elmarad a 30 évvel ezelőtti termelési kapacitástól, és színvonaltól.

Így hazánkat valóban érintették a szankciók, de komolyabb hatás nem gyakorolt nemzetgazdaságunkra.

Ki veszített többet?

A főbb gazdasági mutatók tekintetében az Európai Unió lassú növekedést tudott felmutatni, az EU 28-ak GDP-je vásárlóerő paritáson számolva 2013-ban 0,2%-kal, 2014-ben 1,4%-kal, 2015-ben 1,9%-kal növekedett.

Az orosz gazdaságra a szankciók (ennek következtében a Rubel gyengülése), és az energiahordozók alacsony világpiaci ára együttesen komoly negatív hatásokat gyakoroltak.

Az orosz bruttó hazai termék vásárlóerő paritáson számolva 2015-ben 3,8%-kal csökkent, ez rendkívüli mértékben visszavetette az orosz gazdaság korábbi dinamikus fejlődést. Az orosz világkereskedelmi volumen szintén csökkent, míg az Európai Uniós növekedni tudott.

Az Unió számára érezhetően negatív hatással bírnak a szankciók, azonban ez jelentősebben nem gyengítette a gazdaságát, viszont az orosz gazdaság és kereskedelem jelentős mértékben visszaesett, így egyértelműen megállapítható, hogy a szankciók fő vesztese Oroszország lett.

Galló György