Erre nem is lehet szembetűnőbb példa annál, hogy az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsági hatósága (EFSA) szerint a glifozátról nem lehet bebizonyítani, hogy rákkeltő, míg az EP környezetvédelemért, közegészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős bizottsága (ENVI) annak tartja. (Csakhogy fokozzuk: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretein belül működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) nemrég az "emberben feltehetőleg rákkeltő" kategóriába sorolta a növényvédő-szert, ám az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) szerint bizonyíték van arra, hogy a glifozát nem rákkeltő).

Szerdán a teljes szöveget (B8-0439/2016) 374 igen, 225 nem és 128 tartózkodó szavazat mellett fogadták el. Azonban a különböző módosítók esetében egészen más megoszlása volt a szavazatok számának.

Ahogy arról beszámoltunk, azon a márciusi véres brüsszeli napon az ENVI arra szólította fel a Bizottságot, hogy álljon el a glifozát feltéttel nélküli használatától, és ne hosszabbítsa meg a szer engedélyét további 15 évvel. Az Európai Bizottság végrehajtási rendelettervezetével szembeni kifogáshoz több módosító indítvány is érkezett (38 darab), amelyek közül kidomborodott a Néppárt (EPP) elképzelése is. A legnagyobb frakció már a reggeli órákban biztossá tette, hogy

"bár az európai polgárokat aggasztja a glifozát alkalmazása, de a mezőgazdasági ágazat nagyban függ annak használatától, így mielőtt teljesen betiltjuk, megoldást kell találni a helyettesítésére",

fogalmazott közleményében Angélique Delahaye néppárti képviselő.

Világossá vált, a felhasználást korlátozni készül a Néppárt is, még ha ez az álláspont távol is állt a teljes tiltástól. Ami abból a szempontból nem meglepő, hogy a pártra ránehezedik az ipari lobbi teljes súlyával.

Az egyik módosító arra hívta fel a Bizottságot, hogy az 7 évre újítsa meg glifozát engedélyét (B8-0439/2016 -Am 11/1). Ezt 294 képviselő támogatta (köztük a fideszes frakció), 278 képviselő ellenezte (köztük Balczó Zoltán, Kovács Béla, Morvai Krisztina - Függetlenek/Jobbik, valamint Jávor Benedek - PM, Meszerics Tamás - LMP, mindketten zöldek), míg 134-en tartózkodtak (főleg szocialisták).

A másik a deszikkálásról szólt (B8-0439/2016 -Am 35), hogy a Bizottság ne hagyja jóvá a glifozát betakarítás előtti kiszárítás céljából való használatát (ebben az esetben a valószínűsíthetően rákkeltő glifozátot nem is gyomirtóként használják). Ezt 252-en támogatták (Balczó, Kovács, Morvai, Jávor, Meszerics), 324-en ellenezték (például a fideszesek), és 128-an tartózkodtak.

Lapunk megkereste Balczó Zoltánt, az ENVI jobbikos tagját, aki arra emlékeztetett, hogy ebben a tisztázatlan, de aggodalomra okot adó helyzetben, az elővigyázatosság elvét követve, a szakbizottság márciusi határozati javaslatában felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza tervezetét és nyújtson be új javaslatot. A politikus leszögezte, számára elfogadhatatlan az engedély meghosszabbítása, a hét év megítélése szerint megengedhetetlenül hosszú, és ellene is szavazott.

„Ennek ellenére a végszavazásnál támogattam a módosított indítványt, mert a végső elutasítás eredményeként a Bizottság eredeti, feltételek nélküli, 15 évre vonatkozó döntése maradt volna érvényben”

- utalt a fordított EU-s logikára Balczó Zoltán.

Ügyes kis néppárti csapda

- az lesz, amit az általuk képviselt vegyi-lobbi megenged, ellenkező esetben a TTIP-ről tárgyaló Bizottság szándéka érvényesül.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője érdeklődésünkre leszögezte: a legfontosabb, hogy az EP kimondta, nem lehet feltétel nélkül alkalmazni a glifozátot:

"ezentúl tiltanák a használatát parkokban, játszóterekben, kertekben, valamint olyan gyomok elleni védekezés során, amely egyéb komplex módszerekkel is megoldható".

(Mint ismert egy német vizsgálatból kiderült, hogy a lakosság több mint kilencvenkilenc százalékában kimutatható a hatóanyag, a glifozát jelenlétét 18 tagállam polgárainak vizeletében megtalálták)

Csalódottak vagyunk, mi teljes tilalmat szerettünk volna – ismerte el Simon Gergely -, de látni kell, egy ilyen szavazás esetében is képes kiharcolni az agrár-vegyipari lobbi, hogy számára kedvező döntés szülessen.

A vegyianyag-szakértő ugyanakkor rámutatott, ha az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kimondja, hogy a glifozát rákkeltő (várhatóan még az idén), akkor nincsen mérlegelési lehetőség, be kellene tiltani az anyagot. Miért nem várják meg az eredményeket? - értetlenkedik a Greenpeace munkatársa.

Simon Gergely szerint azért is elhamarkodott az engedély megadása, mert még nincs kivizsgálva Székács András professzor tudományos kutatása sem; a nemzetközi hírű szakember álláspontja szerint hormonkárosító hatása van a glifozátnak, ha pedig ez bebizonyosodik - elvileg - automatikusan ki kellene vonni a szert a kereskedelemből.

Szakmailag nehezen magyarázható

- vágta rá arra a felvetésünkre, hogy vajon akkor mi értelme ennek a 7 éves hosszabbításnak.

"A politikusok szeretnek kompromisszumokban gondolkodni, látják, hogy baj van, viszont a vegyipar is sír nekik, hogy a tiltás mekkora veszteséggel járna, így most gondolhatják azt, hogy mindenkinek adtak valamit, miközben a valódi döntést elnapolták".

Hazánkra is jellemző, hogy sok esetben feleslegesen használunk glifozátot (így például a már hivatkozott deszikkálás bár Ausztriában tiltott, Magyarországon bevett gyakorlat), a Greenpeace így Budapesten is azért lobbizik (legközelebb az agrártárca Növényvédelmi bizottságában), hogy megváltozzon a növényvédő-szerrel kapcsolatos magyar támogató álláspont - amire a fideszes képviselők mai következetes szavazása alapján kevés esély mutatkozik.

A labda az Európai Bizottság térfelén pattog.