A stratégiai igazgató közölte: a megállapodást nem a nemzetközi szerződésekre vonatkozó szabályok szerint kötötték meg, emiatt az jogilag nem is számít annak, csupán politikai megállapodásnak. Emellett a hatályba lépéséhez a török és a görög menekültügyi szabályokat is módosítania kellett a nemzeti parlamenteknek, és ez mindkét esetben problémásan ment végbe. Törökország esetében azért, mert a nemzetközi menekültjog alapjának számító genfi egyezményt annak idején fenntartásokkal ratifikálta. A görögöknél pedig az lenne a megállapodás alapja, hogy Törökországot biztonságos harmadik országnak nyilvánítsák, csakhogy ez végül is a jogszabályban nem szerepel - közölte.

"Innentől nem kell meglepődni azon, hogy nagyon akadozik az egyezmény végrehajtása" - fogalmazott Kovács István.

Hozzáfűzte: Törökország úgy tűnik, próbálja tartani magát a megállapodáshoz, hiszen érdemben csökkent az Európába eljutók száma, de ez a szám még mindig jóval nagyobb, mint amennyit vissza sikerül küldeni.

A március 18-i EU-török megállapodás keretében április 4-én megkezdődött azoknak az illegális határátlépőknek a visszaküldése Törökországba, akik március 20-a után érkeztek valamelyik görög szigetre, és akiknek a görög hatóságok elutasították a menedékkérelmét, vagy maguk elzárkóztak a kérelem benyújtásától. A megállapodás értelmében az EU-tagországok ezért cserébe - egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, ahányat a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.

mti

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés