Az Alkotmánybíróság tavaly ősszel kezdte tárgyalni a nyelvtörvénnyel szemben képviselők egy csoportja által benyújtott alkotmányossági óvást. Tudvalévő, hogy annak idején az Alkotmánybíróság jelentős szerepet játszott az elnöki jogköröknek kezdeményezett bővítésében, amiért a testület néhány tagja ellen most eljárás indult. Nem kizárt, hogy ezt a körülményt nyomásgyakorlásra fogják felhasználni a nyelvtörvény elleni vizsgálat során – mondja Brenzovics László.

Márpedig annak igen súlyos következményei lennének, ha alkotmányellenesnek nyilvánítanák és eltörölnék a nyelvtörvényt. Elveszítenénk egy, a nemzeti kisebbségek számára kedvező jogszabályt, amit, ha esetleg hatályon kívül helyeznek, gyakorlatilag nem marad olyan törvény az országban, amely rögzítené a nyelvi jogainkat. Érthető, hogy felhívtuk ennek az eshetőségnek a veszélyeire az államfő, a kormány, a parlament és a nemzetközi szervezetek figyelmét is – teszi hozzá.

Brenzovics László elmondja, hogy ugyancsak abszurd ukrán patriótáknak az a parlamenti képviselők és kormánytagok által is támogatott módosító indítványa, amellyel a készülő oktatási törvényből törölnék a kisebbségek nyelvén való oktatásra vonatkozó alkotmányos garanciát, veszélybe sodorva ezzel a teljes magyar oktatási rendszert. Sajnos, egyelőre nem találtunk meghallgatásra az országon belül. A módosítást támogatók egyik fő érve, hogy a magyarok rosszul beszélik az államnyelvet.

Egyébként meggyőződésem, hogy országunkban, ahol a lakosság mintegy 25 százaléka nem ukrán nemzetiségű, s közel a fele számára nem az ukrán az anyanyelv – vagy legalábbis nem a leggyakrabban beszélt nyelv –, nem szabad ennyire arrogáns módon kezelni a nyelvkérdést, ezzel csak újabb feszültségeket idéznek elő. Úgy vélem, idén kemény harc vár ránk a magyar nyelvű oktatási rendszer védelmében – hívja fel a figyelmet Brenzovics László.