A vonatkozó jogszabály szerint idén január 1-jétől jelenthetnek be kártalanítási igényt a büntetés-végrehajtási intézetekben fennálló zsúfolt elhelyezési körülmények miatt a magyarországi fogvatartottak. A kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy 2015-ös ítélete alapján alkotta meg a hazai kártalanítási eljárás jogintézményét. A törvény szerint kártalanítás jár a fogvatartás során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény által előidézett sérelem miatt. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. Egy napra eső összege legalább ezerkétszáz, legfeljebb ezerhatszáz forint lehet.

A BVOP tájékoztatása szerint a törvény hatályba lépése óta kétszázharminc fogvatartott jelentett be kártérítési igényt. Orosz Zoltán, a BVOP szóvivője lapunknak elmondta, a kérelmek elbírálását a büntetés-végrehajtási bírók végzik, de még egyik ügyben sem született döntés. Amint azt már megírtuk, a kormány kilenc új börtön felépítésével akarja orvosolni a helyzetet. Tóth Tamás, a BVOP parancsnoka tavaly a lapunknak adott interjúban azt mondta, a bv-intézetek telítettsége százharminc százalék körül mozog, a fogvatartottak száma tizennyolcezer. Hozzátette, hogy az új intézményekben hatezer férőhellyel számolnak, a börtönök a tervek szerint 2018 tavaszára épülhetnek fel.

mho

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés