Úgy tűnik, hogy a “politikailag korrekt” megközelítés mindkét ügyben a profitközpontú döntéshozatal követelése, azaz annak normává tétele, hogy a féktelen haszonszerzés olyan legitim törekvés, amelyet a jognak el kell ismernie és védenie kell.

Az, hogy ezekben az ügyekben milyen bírósági döntés születik, meghatározó lesz Magyarország és a magyar emberek jövőjére. Válhatunk olyan “harmadik világbeli” országgá, ahol egy szűk milliomos réteg folyamatos gazdagodása érdekében eszközként, tárgyként használja a kiszolgáltatott, az állam és a jog által védtelenül hagyott emberek tömegeit, veszélyeztetheti testi-lelki egészségüket, pusztíthatja a teremtett természetet, szennyezheti a környezetet, semmibe vehet alapvető biztonsági és munkavédelmi előírásokat, okozhat halált, sérülést, betegségeket, elszegényedést, hajléktalanná válást… Vagy válhatunk olyan országgá, ahol az emberi személy méltósága, élete, biztonsága, az egészséges környezet megóvása a legfontosabb érték, s a jog is ezeket szolgálja. Pénz- és profitközpontú vagy ember- és természetközpontú gondolkodásmód és döntéshozatal? Ha az utóbbit választjuk, meg kell szólítanunk a közvéleményt formálókat, a döntéshozókat, ideértve az igazságszolgáltatást is. Nem egyszer, hanem sokszor. Folyamatosan. Amíg meg nem hallják. Értenünk és terjesztenünk kell, hogy miről is szólnak valójában ezek az ügyek, ezek a “peres eljárások”. Ezért szólalok meg sokadszor a vörösiszap-ügyben, ezúttal Kepli Lajos környezetmérnökkel, országgyűlési képviselővel, a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnökével együtt – segíteni próbálva a tisztánlátást, az ügy megértését. A következő téma a mostanival egy-gyökerű lesz: devizahiteles perek, igazságszolgáltatás, jog előtti egyenlőség (?).

Almási L.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés