A lap szerint az EP költségvetési ellenőrző bizottságában (CONT) továbbra is várnak azokra a dokumentumokra, amelyekkel Martin Schulz cáfolni kívánja azt a gyanút, hogy a 2014-es EP-választás előtt pártpolitikai célokra - az európai szocialisták úgynevezett csúcsjelöltjeként folytatott kampányára - fordított olyan erőforrásokat, amelyeket csak EP-elnöki feladataihoz használhatott volna fel.

Míg az Európai Bizottságban arra utasították a biztosokat, hogy vegyenek ki szabadságot, ha részt akarnak venni a kampányban, az EP elnöke sokáig felvette az évi 320 ezer eurós javadalmazása felett járó 304 eurós napidíját, miután 2014. január 26-án megtették csúcsjelöltnek, és számos alkalommal az EP költségére, EP-alkalmazottak kíséretében utazott. A napidíjat csak 2014. április 18-tól nem vette fel, amikor már csak öt hét volt hátra az EP-választásig.

A CONT elnöke, Ingeborg Grässle, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a Der Spiegelnek azt mondta, hogy nem volt még olyan elnöke az EP-nek, aki úgy megkerülte és kijátszotta volna a szabályokat, mint Martin Schulz. A baloldali politikus "nagyvonalúsága határtalan volt, főleg amikor párttársairól volt szó" - tette hozzá Ingeborg Grässle.

A Der Spiegel szerint a párttársak támogatására példa Martin Schulz egyik legfőbb bizalmasa, Markus Engels esete, akinek érdekében az EP egykori elnöke nyomást gyakorolt az intézményre, és valamennyi bevett parlamenti szokással szakítva támogatta karrierjét.

A pártfogás Markus Engelsnek "anyagilag sem ártott" - írta a Der Spiegel. A szerkesztőséghez eljutott dokumentumokra hivatkozva hozzátették, hogy Engels a szabálytalanság gyanúját felvető, kétes juttatásokat kapott és csak 2012-ben legkevesebb 16 621,47 euró értékben számolt el útiköltséget olyan utakért, amelyeket nem is tett meg.