A szakemberek szerint ennek oka a havi 53 ezer forintot jelentő közmunka kiterjesztése, amit önmagában akár még előrelépésnek is lehetne nevezni, a lényeg azonban részletekben és a mindennapi alkalmazásban rejlik.

KÖZALKALMAZOTTKÉNT KIRÚGJÁK, KÖZMUNKÁSKÉNT FELVESZIK

A tavalyi esztendőben a Kulturális Közfoglalkoztatási Programban mintegy nyolcezer résztvevő foglalkoztatására nyílt lehetőség kulturális területen. A programban négy munkakörben – közösségi koordinátor, közösségi munkás, közösségi asszisztens, technikai munkatárs – dolgozhatnak.

Ennek kapcsán érdemes említeni egy tipikus példát: a Hír TV-nek nyilatkozóSziklai István egy budapesti múzeumban dolgozott, az intézményt átszervezték, ő pedig a leépítés áldozata lett. Miután elment álláskeresési támogatásra, közölték vele, hogy kulturális közmunkásként egyébként megkaphatja a régi állását. Közmunkásként nem kell megadni neki a minimálbért sem, ezért nettó fizetése 69 ezer forint.

A lényeg, hogy a közmunkaprogram nem növelte érdemben az életszínvonalt. Hiszen elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben fordul az elő, hogy az önkormányzat arra használja fel a közmunkát, hogy költségeket takarítson meg. A bevált trükk alapján például kirúgják a könyvtárost vagy a szakácsot a menzán, majd közmunkásként újra felveszik.

KIJÁTSSZA A MINIMÁLBÉR EMELÉST A MAGÁNSZEKTOR

A hírtévés összeállításban megszólalt Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke is, aki elmondta, hogy a minimálbér emelése után azokat, akik napi nyolc órában dolgoztak több munkahelyen papíron hat vagy négy órára jelentik be.

A másik trükk az, hogy az úgynevezett szakmai minimálbérbe besorolt munkavállalókat, mondjuk a szakácsot pincérként foglalkoztatja, a pincért pedig szakácsként. Hiszen ha olyan munkakört állapít meg a munkáltató, amivel ki tudja kerülni azt, hogy szakmunkás képzettség kelljen hozzá, akkor nem kell kifizetnie a garantált bérminimumot sem, tehát a szakmunkás minimálbér megfizetése alól mentesül.

A JÁRULÉKCSÖKKENTÉST BENYELIK

Pintér Tamás, dunaújvárosi, jobbikos országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, a kormány közelmúltban bejelentett járulékcsökkentése nem elegendő ahhoz, hogy azt a multinacionális cégek ne tudják kijátszani. Példaként említette a dunaújvárosi Dunaferr esetét, ahol szerinte a tulajdonos a járulékcsökkentést nem hajlandó megjeleníteni a dolgozók fizetésében.

A KSH NEM FOGLALKOZIK A LAKOSSÁG CSAKNEM FELÉVEL

A KSH ugyan tavaly nem publikálta a létminimum-adatokat, amelyek a szakszervezetek számára a bértárgyalások miatt lettek volna fontosak, de az állami felügyelet alatti intézményen kívül is van élet. A Policy Agenda kiszámolta, hogy 2015-ben havi 88 ezer forint volt az egy felnőttből álló háztartás átlagos létminimumértéke. Az átlagosnak mondható két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 255 246 forint. A becslések szerint tavalyelőtt a számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság mintegy negyvenegy százaléka. 

A HATALOM CINIKUS

Cseresnyés Péter, a Fidesz munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár minap azt mondta, hogy a magyar munkahelyek olyan mértékű jövedelmet tudnak adni, amiből már Magyarországon is jól meg lehet élni.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés