Belföld : Elszomorító Orbán Viktor zárójelentése |
Elszomorító Orbán Viktor zárójelentése
ZSÚRPUBI 2017.02.22. 18:37
Milyen rohadt gyorsan tud fordulni a szerencse. Ha egyáltalán létezik: a szerencse. Márpedig, ha létezik, akkor van politikai szerencse is. Ami most derékból megfejelte a Fideszt.
A kormánypárt hétfő óta mutatott teljesítményét egy szóban így lehet összegezni: kapkodás. Habár, általános elképedést kiváltó módon Orbán Viktor tett egyértelmű célzást arra, hogy a Jobbik elnöke buzi, most mégis a Fidesz viselkedik úgy, mint aki nem tudja eldönteni, hogy fiú-e vagy lány, esetleg valami egyéb.
A Vona elleni überpronyó buzizás a felcsúti Bölcs Vezér mentális állapotáról adott ki elszomorító zárójelentést, amit pedig az olimpiai pályázattal összefüggésben hadovál össze a pártja, az arra enged következtetni, hogy Habony Árpád ide, Propaganda Tóni oda, homokszem került a gépezetbe, valami más pedig a palacsintába.
Bánki Erik előbb még arról vakerált, hogy országos népszavazást kell tartani a budapesti olimpiáról. Később Kósa Lajos kijelentette, hogy nem lesz országos referendum. De visszatérve Bánkira: hogy egyáltalán az országos népszavazás ötlete egy felelős kormánypárti politikustól felmerülhet, az annak (is) a jele, hogy 7 év alatt beleszoktak, mindig, minden úgy történik, és csak az lehet a (szerintük) jó, amit ők akarnak. Ha ebbe valaki belerondít, akkor azt személyes sértésnek veszik. És minél nagyobb ez a sértés, ők annál ingerültebbek. Azért ingerültek, azért kapkodnak, s vetkőznek ki önmagukból, mert valahol nagyon mélyről, a lelkiismeretük padlójából nyíló dohos pincéből halkan, de jól kivehetően szól fel egy hang:
„Nem lesztek örökké hatalmon.”
Ettől görcsbe rándul a gyomruk, agyukon pedig átvillan:
„Mi lesz, ha tényleg bukunk? Rohadt sokat loptunk. Megyünk a sittre? Na, azt már nem!”
Ez a „Na, azt már nem” pedig arra ösztönzi őket, hogy mindenáron megpróbáljanak hatalmon maradni.
Nem vagyok fideszes, így nem is hiszem, hogy mindent tudok. Ezért nem tudtam séróból valami ütős gondolatot idézni a kapkodásról. Inkább beütöttem a szót a citatum.hu nevű portál keresőjébe. Shakespeare jött a segítségemre, ezt találtam tőle:
„Nincs menekvés, józan eszem a múlté, Az őrület növő izgalma ráz; Gondolatom s szavam: egy tébolyulté, Ténytorzító, fecsegő kapkodás;(…)
|