Törvénysértés jogot nem alapíthat

Ez az alapelv már a római jogban is felbukkan. Ezért nem is kell különösebben magyarázni, egészséges jogérzésű ember – józan paraszti ésszel, pontosan érti és érzi! Viszont érdemes elidőzni egy pillanatig a ma hatályos „alaptörvény”, az azt megelőző „alkotmány” illetve a negyvenkilences, szovjet-mintájú népköztársaságos „alkotmány” megalkotásának körülményein! Ugyanis ma Magyarország az alaptörvény szerint jogfolytonos az addig prosperáló Magyar Köztársasággal (1989-2011), illetve a korábbi szovjet típusú Alkotmánnyal (a többszörösen módosított 1949-es törvény).

No, már mostan kérem szépen!

Ez úgy érvénytelen, törvénytelen, ahogy van! Legalábbis a Szent Korona Eszme alapján. Ugyanígy az 1946. évi I. tv. is érvénytelen, ami kimondja a köztársasági államformát. Ugyanis sem a FŐ, sem a nemzet nem hagyta jóvá! Csak a Szovjet Veres Hadsereg! Az meg kevés! Ennek egyenes következménye, hogy a mostani Alaptörvény sem legitim, arról nem is beszélve, hogy a nemzet ezt sem hagyta jóvá! Az akkor hatályos törvények értelmében – ami összhangban volt a Szentkorona Eszmével – a helyes és törvényes, így legitim eljárás az lett volna, ha az ország államformájának megváltoztatását előíró törvényt az ország zászlósura, a hercegprímás (Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek) jóváhagyja. De nem hagyta, sőt megvétózta, amihez persze joga is volt! 1946-ban! Később ezért – valójában ezért – zárta Rákosi börtönbe. Tehát ez azt jelenti, hogy törvénysértéssel lett létrehozva az államforma. Ha törvénysértés nem alapít jogot, márpedig ez így van, akkor nincs köztársaság, és a köztársaság egyetlen törvénye, rendelete sem legitim, azaz érvényes! Egyetlen bírói ítélete nem érvényes, egyetlen egy forint adó kivetése nem érvényes! Ezért a legfontosabb és a legsürgősebb feladat a jogfolytonosság helyreállítása. A módszerváltáskor csupán a társadalom tévedésbeejtésén, és tévedésben tartásán alapult az egész állam jogszerűsége, így a jogfolytonosság kinyilvánítása nélkül nem képzelhető el az állam legitimitásának visszaszerzése.

Mivel Szentkorona főhatalmának kérdésében már őseink döntöttek, s arra már nincs lehetőség, hogy az eleink – valamint a jövő generációinak – véleményét felülírja bárki is, így ismét jogtalanul alapít jogot (törvénysértésre alapít jogot) – így érvénytelenül – aki a Szentkorona Eszme figyelmen kívül hagyásával próbálkozik alkotmányozással. Ahogy Werbőczy írta: „Mert csak abban a köztársaságban van rend, amelyet isteni törvényhez alkalmazott törvényekkel kormányoznak. Az isteni törvénnyel ellenkező törvénynek tehát sem a nép megegyezéséből, sem huzamos szokásból ereje nincsen.”

Mint láthatjuk nincs rend alkotmányos rendünk, és államformánk, tehát államéletünk alapjainál. Felmerül a kérdés, hogy mi lenne a megoldás, mi a teendője egy nemzettudatos hazafias államnak! A válasz az, hogy az időben vissza kell nyúlni egészen addig, amíg nem található teljes jogi megalapozottság. Az én személyes álláspontom szerint nem 1944. március 19.-e az a dátum, amikor Magyarország elvesztette önállóságát, hanem 1918-ig kell visszanyúlni, amikor megszűnt Magyarország törvényes államformája a monarchia! A Károlyi-féle úgynevezett „őszirózsás forradalom” szüntette meg a királyság intézményét, azóta sem állt – hangsúlyozom: törvényesen – helyre az államforma, illetve nem változtatták meg – hangsúlyozom: törvényesen – az államformát köztársaságra!

Tekintettel arra, hogy a Szentkorona Eszmét formailag senki, semmikor, soha nem helyezte hatályon kívül, csupán egyes részeit, (l. ellenállási záradék az Aranybullában! – de az azóta is hat!) az egész államformakérdés a mai napig jogilag úgy néz ki, hogy a jog szerinti helyzet (de jure) a monarchia, míg a hazudott, elhallgatott, ránk erőszakolt látszólagos valóság (de facto) helyzet a köztársaság!

Azt kell látnunk, hogy ebből a helyzetből nem megoldás egy új választás megrendezése, hanem az utolsó jogilag megalapozott helyzet szerinti új közmegegyezés szükséges (szándékosan nem társadalmi szerződést írok!) a nemzet és a társadalom vezetését vállaló közéleti személyek (alkalmas személyek) között. E közmegegyezés alapján az államformát meghatározó alkotmányozó nemzetgyűlésnek kell majd megalkotni a sarkalatos törvényeket, így a legsürgősebben a választási törvényeket. Majd a kiírandó választások alapján, az így megválasztott országgyűlés mondhatja ki a mostani törvények megerősítését, vagy esetenként a hatályon kívül helyezését, illetve hozhat új törvényeket. (Emlékszünk Mátyás király esetére, aki újra megerősítette az általa korábban – koronázatlanul – meghozott törvényeket, hogy a Szent Korona hatásával azok érvényesek is legyenek! Neki fontos volt! Nekünk miért nem?) Mint láttuk, az államforma ugyan fontos, de lehet akár monarchia, akár köztársaság. A parlament – magyarul országgyűlés – lehet egy vagy kétkamarás is. Kétségtelen, hogy a magyar hagyományok a kétkamarás rendszer felé mutatnak, és a pártmentes politikai közéletnek is jobban megfelel az alsó- és felsőházra osztott országgyűlés, ahol a megyék képviseletén túl (a felsőházban) szerepet kaphatnak a nemzetiségek, tudományos-, művészeti,- társadalmi csoportok, egyházak stb. is. De ennek részletes kimunkálása már nem fér ennek a dolgozatnak a keretébe.

Higgyünk abban, hogy a Szentkorona Eszme hatása még nem halt el, ma is él, a jövőben is javunkra válhat, ha teszünk is érte! Mert a hit teremti a jogot! A Szentkorona Eszme az öntudatunk alkotmánya!

A Szentkorona Eszme azon jogelvei, melyekből a fenti gondolatok eredeznek, a következők:

Törvénysértés jogot nem alapíthat

Ellenállás joga (ius resistendi et contradiscendi)

Mindezek ma sajnos nem így működnek, de a Szentkorona Eszme szerint így kellene, mert ez következik belőle. Csak következetesen, kompromisszumok nélkül gondolkodjunk, akkor egyértelművé válik a világ előttünk!

Folytatom! (A Szent Korona tagjainak szabadsága)

Felhívás!

Politikusok, közszolgálati dolgozók, közfeladatot ellátók, kinevezett közalkalmazottak, választott társadalmi funkcionáriusok!

Az a dolgotok, hogy a magyarságért, a magyar emberek közösségéért tegyetek, ne magatokért! Ezért kötelességetek a Szentkorona Eszmét alkalmazni, és azt mindenkor, mindenkivel betartani és betartatni! Ne feledjétek!

Magyarok!

Nektek az a dolgotok, hogy a Szentkorona Eszme szerint szemetek a választott emberek tevékenységén legyen! Jogotok, de egyben kötelességetek is az ellenállás joga – Ius Resistendi – szerint megakadályozni, hogy a Szentkorona Eszme sérüljön, vagy bármely vezetőtök a magyar nemzet ellen tehessen! Éljetek és tegyetek e szerint! A Szentkorona Eszme útmutatást ad az élet minden területén, hogy mi a teendő! Éljetek vele!

Budaörs, Csíki-dűlő 2017. Jégbontó (Böjtelő) havának 5. napján

Dr. Safáry-Kollár Lajos                                                                                                                                      jogász, közíró

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés