Az Európai Uniónak egyik rossz szokása, hogy a 263 régiójáról különböző statisztikákat készít, ezeket pedig sajnos nem lehet meghamisítani, kozmetikázni.

Az Európai Unió hétfőn közölte a régiók versenyképességi statisztikáit. Utoljára három éve készült hasonló felmérés. A versenyképességet így definiálták: egy régiónak azon képessége, hogy vonzó és fenntartható környezetet biztosítson cégeknek, az ott élőknek és az ott dolgozóknak. Vagyis azt pontozták, hogy mennyire jó az adott régióban élni és vállalkozni – írja a 444.hu.

Az EU-ban 263 régiójából hét található Magyarországon. Ezek közül csupán a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország nyaldossa alulról az uniós átlagot.

MAGYARORSZÁG LECSÚSZIK

A tények azt mutatják, hogy Magyarország sajnos nem erősödik. 2013 óta ugyanis mind a 7 magyar régió rontott a korábbi helyezésén. Észak-Magyarország ráadásul olyan nagy mértékben, hogy rákerült a lecsúszó régiók listájára is. Ez a bravúr az egykori kommunista országok közül csak a Nemzeti Együttműködés Rendszere által irányított Magyarországnak sikerült.

Az egészségügyi helyzetet értékelő pontokban az összes magyar régió a legutolsók között van, Észak-Magyarország konkrétan az utolsó előtti egész Európában. Tehát ebből a szempontból a bukaresti gyors már elrobogott mellettünk.

Az alapfokú oktatás és az állami intézmények hatékonysága is nálunk az egyik legrosszabb Európában.

A fővárost is magába ölelő Közép-Magyarország régió 2013-ban még 144. volt a versenyképességi listán, most hat helyet hátracsúszva a 152. lett. Ez a folyamat azt mutatja, hogy még messze van a gödör alja, ha van egyáltalán. Közép-Magyarországhoz leginkább Toscana (Olaszország) és Lisszabon (Portugália) versenyképességi mutatója hasonlít. A régiók versenyképességét 1 és 5 között osztályozták, ahol az 5-ös a legjobb, ezen a listán Közép-Magyarország 4-est kapott, talán ez az egyetlen olyan adat, aminek örülhetünk.

REMÉNYTELENÜL LESZAKADÓ VIDÉK

A 6 vidéki régió helyzete katasztrofálisnak mondható versenyképesség szempontjából, a 263-as lista utolsó harmadában foglalnak kivétel nélkül helyet. A már fent említett osztályzási rendszerben 2-est kapott Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl, az ország összes többi régiója pedig 1-est, innen legalább már nem nagyon lesz hova rontani...

A 444 kigyűjtötte, hogy hány helyezést sikerült hátracsúszni a 2013-as adatokhoz képest:

Közép-Dunántúl: 205. (192)

Nyugat-Dunántúl: 207. (189)

Dél-Alföld: 224. (220)

Dél-Dunántúl: 227. (219)

Észak-Magyarország 231. (218)

Észak-Alföld: 232. (231)

Rendkívül beszédes adat, hogy az utóbbi két régió a romániai Ploiesti régiójával van egy szinten.