A BMH szerint a program 2013-as indulása óta a tavalyi év végéig 4171 külföldi személy adatait adták át a bevándorlási hivatalnak, ám az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ennél sokkal több kötvényjegyzésről adott számot: a program indulása óta 4702 állampapírt vásároltak meg a többségében offshore cégekből álló közvetítő vállalkozások szintén 2016 végéig. A BMH adatai tehát 531 kötvénnyel kevesebbet tartalmaznak, ami bonyolítja a hetek óta tartó számháborút, és megerősíti azt a piaci pletykát, hogy az offshore cégek előbb jegyzik le a papírokat, és csak utána keresnek ügyfeleket a kötvényekre – ám ez illegális.

A magyar jogszabályok alapján ugyanis ennek éppen fordítva kellene történnie. A külföldi először odaadja a közvetítő cégnek a 300 ezer eurót (mintegy 93 millió forint) és a személyes adatait, majd elkezdődik az ügymenet a bevándorlási hivatalnál. Az ügyintézés körülbelül egy hónapot vesz igénybe, és a letelepedési engedély kiadásával végződik. A közvetítő cég csak ekkor – vagyis amikor a külföldi átvette a magyar okmányokat – jegyezhetné le az ÁKK-nál a letelepedési állampapírt. Erre egyébként 45 napjuk van a vállalatoknak. Lényegében tehát e két állami szervezetnek, a BMH-nak és az ÁKK-nak lenne lehetősége a homályos hátterű letelepedési program ellenőrzésére, igaz ez a kontroll-lehetőség csak korlátozottan áll a rendelkezésükre. A két szervezet ugyanis nem ellenőrzi egymást, hiszen mindketten csak végrehajtók a letelepedésikötvény-üzletben - írja a lap.

A közelmúltban a Magyar Nemzet szintén arról számolt be, hogy a BMH és az ÁKK adatai eltérnek egymástól, igaz akkor éppen fordított arányokról lehetettet, ami alapján azt lehetett leszűrni, hogy több letelepedési engedély után nem fizették ki a kapupénzt, azaz nem ruháztak be magyar államkötvénybe vagy elszámolás történt.

Mint az kiderült, az utóbbi elmélet igazolódott be: az egyik közvetítő cég, az Arton Capital Kft. hibás adatszolgáltatást adott, ekkor derült ki az is, hogy a liechtensteini S&Z Program Ltd. 2016-ban két letelepedési állampapír megvásárlásáról adott tájékoztatást a hivatalnak, holott a cég engedélyét 2014-ben az Országgyűlés gazdasági bizottsága megszüntette. A bevándorlási hivatal erre azt felelte, hogy a kötvény lejegyzése még az engedélyezett időszakban történt, de azt nem tudni, hogy miért 2016-ban történt meg a befizetett összeg lekönyvelése.