Az ásotthalmi katolikus templom

Google Maps

 

Olyan, hitéleti tevékenységet szolgáló építmény nem létesíthető Ásotthalmon, amely meghaladja a település központjában lévő katolikus templom magasságát, pontosabban az úgynevezett H építménymagasságot (ez átlagolt magasság; nem a katolikus templom legmagasabb, 32 méteres pontját jelenti, hanem nagyjából 6-8 métert). Így módosította a helyi építési szabályzatot a képviselő-testület – tudta meg a Magyar Nemzet. Ez önmagában nem tiltja a mecsetépítést, de minaretet, azaz mecsethez, dzsámihoz épített tornyot nem lehet felhúzni a településen, ha az magasabb lenne a rendeletben foglaltnál – mondta Toroczkai László polgármester. Mecset viszont nem működik minaret nélkül. Ezzel a trükkel akadályozták meg a héten a helyi mecsetépítést a magyar–szerb határnál lévő, Jobbik-vezetésű településen.

 

Toroczkai, aki az ellenzéki párt alelnöke is, lapunknak elmondta, hogy az építési szabályzat módosítása előtt különféle hatóságokkal egyeztettek, és végül ezt találták a megfelelő megoldásnak, hiszen így az új rendeletben a „mecset” szó nincs is benne. Ezután szerinte kizárt, hogy bárki megtámadja a helyi szabályozást, ami ebben a formában elébe megy az alkotmányossági aggályoknak is. A polgármester hozzátette, ugyanilyen módszert fognak alkalmazni a korábban támadott burkarendeletük esetében is, amennyiben azt a Kúria megsemmisíti.

A közösségi együttélésre vonatkozó helyi szabályozásban tiltották be a burka, illetve a csador viseletét, valamint az olyan propagandát, amely az azonos neműek közötti házasságot népszerűsítené. Sőt, már akkor megtiltották a híveket imára hívó müezzin tevékenységét is. Amint várható volt, a Csongrád Megyei Kormányhivatal a Kúriához fordult, és a tiltó rendelkezések megsemmisítését kérte. Ezt többek között azzal magyarázták, hogy a jogalkotási törvény értelmében a képviselő-testületnek nincs hatásköre ilyen korlátozások elrendelésére. A rendelet a lelkiismereti és vallásszabadságról, az egyenlő bánásmódról szóló és a gyülekezési törvény rendelkezéseibe is ütközik – állították. A polgármester viszont úgy fogalmazott, állnak a jogi vita elé. – Szabad a véleménynyilvánítás és a gyülekezés is, de minden szabadságjog csak addig terjedhet, amíg nem sérti mások jogait. A mi rendeletünk erről szól – jelentette ki akkor Toroczkai László. A burkarendelettel egyébként nemcsak a Kúria, hanem az Alkotmánybíróság is foglalkozik majd. Toroczkai jelezte: ha megsemmisítik a vonatkozó helyi szabályozást, akkor ebben az esetben is módosítják az ominózus rendeletet, például úgy, hogy az egész testet elfedő ruha viselése lesz tilos.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés