„Ha a székelyföldi, partiumi, erdélyi magyarság 12 pontos követeléslistájára nem fér fel az autonómia, akkor mégis ki beszél? És kinek a nevében?" – tette fel a kérdést Páva Adorján, a vezércikk szerzője. A cikkíró azokra a magyarázatokra is kitért, amelyek szerint a kiáltvány egyes pontjai tulajdonképpen az autonómiára utalnak. „Egy kiáltványban hogy lehet utalgatni, sejtetgetni a sorok között?! Mi több: hogy lehet a 48-as elődök hangját utánozva szabadságharcot kiáltani, miközben folyamatosan ahhoz dörgölőzünk, annak lábai elé taszít a tehetetlenségi erő, aki legfőbb nyomorúságunk fenntartója?! És mi az, hogy évről évre alkalmazkodni kell?! Mégis mi írja ily könnyedén felül akaratunkat?!" – tette fel a kérdést a Krónika cikkírója. Végül megállapította: „Valóban szükségünk van új 12 pontra – de ezek kikiáltása előtt újra meg kellene tanulnunk beszélni. Hogy meg tudjuk beszélni. Hogy megértsük egymást."

A székelyföldi Háromszék napilap is üdvözölte az aktuális 12 pontot, de kifogásolta, „hogy az RMDSZ immár szóhasználatából is száműzni látszik az autonómiát". „Örüljünk annak, hogy legalább alaposan körülírták?" – kérdezte a cikkíró.

Farczádi Botond, a Háromszék vezércikkírója ugyanakkor pozitív fejlemények tekintette, hogy az RMDSZ felkarolta a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőinek a kezdeményezését, és közösen nyújtottak be törvénykezdeményezést azért, hogy március 15. legyen hivatalos ünnep az erdélyi magyarság számára.

A cikkíró „aprócska, de fontos gesztusnak" látta, hogy Teodor Melescanu román külügyminiszter arra buzdította diplomatáit: vegyenek részt a magyar nemzeti ünnep rendezvényein. Úgy vélte: e gesztus és Sorin Grindeanu miniszterelnök üdvözlete annak a tükrében értékelődik fel, hogy Klaus Iohannis évek óta következetesen hallgat március 15-én. Szerinte a jelenlegi román államfő „nem képes arra a gesztusra, amelyet Emil Constantinescu honosított meg, és Traian Basescu is folytatott".-Írja az MTI

Íme a tulipános 12 pont:

Mit kíván az erdélyi magyarság?

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

1. Új Alkotmányt, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, az erdélyi magyar közösséget.

2. Jogállamot: a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények betartását.

3. Etnikumközi szerződést, amely tartósan biztosítja a békés román-magyar együttélést.

4. Az Alkotmány mondja ki: Románia többnyelvű, több kultúrájú ország.

5. A személyi és közösségi jogok intézményének széleskörű biztosítását.

6. Legyen a magyar a második hivatalos nyelv Erdélyben. Szabadon használhassuk közösségi szimbólumainkat, jelképeinket.

7. Több tiszteletet a helyi közösségeknek. Nagyobb hatáskört az önkormányzatoknak.

8. Az elkobzott javak visszaszolgáltatásának gyorsítását és befejezését.

9. Anyanyelvű minőségi oktatást minden magyar gyermek számára bölcsödétől egyetemig.

10. Az erdélyi autópályák befejezését, az utak és vasúti sínek korszerűsítését.

11. Jóléti államot, tisztes megélhetést minden korosztálynak.

12. Legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában.