„Itt nehezebb a helyzet, hiszen a lakosságnak csak 2,48 százaléka román, de nekik is tudniuk kell, hogy számon tartjuk őket, és a közgyűléssel jelezzük, hogy mellettük vagyunk” – fogalmazott Ioan Sabău-Pop, a fórum elnöke. A megbeszélésen jelen volt Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa, Gheorghe Baciu Kovászna megyei szenátor (PMP) és Octavian Goga kovásznai képviselő (PMP), valamint Dumitru Acu, az ASTRA (Asociația Transilvană pentru Literatura Română și Cultura Poporului Român) vezetője. A mintegy ötven részvevő között a három megyéből érkezett román polgármesterek és önkormányzati képviselők mellett civil szervezetek képviselői is voltak, és eljött Dan Tanasă blogger is. 

Noha Lucian Goga Maros megyei prefektust is meghívták, ő nem tudott megjelenni az eseményen, néhányan ezt nehezményezték is, miként azt is, hogy a székelyudvarhelyi románok sem vettek részt a közgyűlésen. „Kiegyensúlyozott, de ugyanakkor határozott és alkotmányos állást kell foglalnunk az úgynevezett Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezettel kapcsolatosan, amelyet január 26-án publikáltak Románia Hivatalos Közlönyében” – fogalmazott Sabău-Pop. Szerinte az autonómiát előirányzó törvénytervezetnek csak a közbeszédben és legfeljebb ötlet szintjén kellene megmaradnia. Az állampolgári kezdeményezésről több átfogó tanulmányt is készítettek, többek közt a Román Tudományos Akadémia kutatói, ezeket kinyomtatva kapták meg a részvevők, és a közgyűlésen röviden be is mutatták a kutatások eredményeit. 

„Reméljük, a parlament nem hagyja jóvá. Olyan információink is vannak, hogy még a kezdeményezői sem reménykednek ebben, de azt akarják, hogy forró legyen a helyzet. Ez románellenes pszichózist eredményez” – fogalmazott Ioan Sabău-Pop, aki szerint az autonómiával egy párhuzamos állam alakulna ki, amely rátelepedne a román államra. Képzeljék el, ha most ennyi panasz és elégedetlenség érkezik a román közösségektől, amelyek önállóan nem tudnak védekezni, mi történne, ha létrejönne egy állam az államban? – tette fel a kérdést. Szerinte meg kell előzni az autonómiát. 

A romániai magyar pártoknak és civil szervezeteknek címzett, az interetnikus kapcsolatok normalizálására vonatkozó határozatot fogadtak el szombaton Székelyudvarhelyen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma közgyűlésének résztvevői. A Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösségekről szóló tanulmányt Ioan Lăcătușu, a fórum egyik tagja mutatta be. A 2011-es népszámlálás eredményeit elemezve a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányok Központjának kutatói azt a következtetést vonták le, hogy a székelyföldi románok megmaradását az garantálná leginkább, ha az ortodox egyház köré épülne a közösségi élet. A tanulmányban egyébként azt erősítik meg, hogy a három székelyföldi megye magyarjait „túlzottan pozitív diszkriminációval védik”, míg a románokat asszimilációra és emigrálásra kényszerítik. 

Nehezményezik azt is, hogy Székelyföld arculatából teljes mértékben hiányoznak a románok. Ioan Lăcătușu szerint a székelyföldi autonómiatörekvéseknek semmi esélyük sincs. Ezt azzal támasztotta alá, hogy beszélt egy szentgyörgyi magyarral, aki nem bízott abban, hogy a magyaroknak jobb sorsuk lenne az autonómiával. Lăcătușu történelmi és demográfiai adatokat is gyűjtött az autonóm Székelyföld terve ellen. A három székelyföldi megyét illetően a román identitás megőrzésének és kifejezésének főbb problémáiról, illetve a „jó interetnikus együttélésről” készített tanulmányt Ștefan Pătrântaș, a fórum alelnöke. Rövid bemutatójában elmondta, hogy hetvenegy problémát azonosított, és ezekre olyan megoldásokat javasol, amelyeket „saját erővel” vagy „más területeken élő románokkal és a hatóságokkal együtt” tudnának megvalósítani.

Pătrântaș javasolta, hogy az elnökhöz, miniszterelnökhöz, miniszterekhez, a szenátus és képviselőház elnökéhez forduljanak a Székelyföldön élő románok problémáival. Emellett azt is kezdeményezi, hogy alakítsanak politikusokból és civilekből álló akciócsoportot, amely a három megyében fenntartja a „normalitás állapotát”, vagyis a „többnemzetiségű és többfelekezetű együttélést, és nem etnikai alapú autonómiát”. Hangsúlyozta, fontos, hogy figyelemmel kövessék a románok elleni diszkriminációkat, illetve a helyi önkormányzatok románellenes határozatait. A kulturális események finanszírozásának átvizsgálását is javasolja, emellett egy olyan stratégia kidolgozását, amely biztosítja a román nemzetiségűeknek jogaik gyakorlását azokon a településeken, ahol kisebbségben vannak. 

A román államnak vissza kell utasítania a budapesti kormány beavatkozását Románia belső problémáiba – fogalmazott felszólalásában Pătrântaș. A törvény határán címmel készítettek tanulmányt a Székelyföld autonómiát előirányzó törvénytervezetről a Román Tudományos Akadémia keretében működő Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központjának (CESPE) kutatói. „Megállapítottuk, hogy alkotmányellenes, ellentmond az európai és nemzetközi normáknak, illetve történelmietlen. Valójában egy vicc ez a törvénytervezet, de komolyan kellene vennünk. Nem azért, mert megvalósulhat, hanem azért, mert nagyobb a visszhangja az ő kezdeményezéseiknek, mint a mi abbéli véleményünknek, hogy nincs szükségünk erre” – fogalmazott Ovidiu Solomon, a tanulmány egyik szerzője. Szerinte a törvénytervezet Románia alkotmányát oly mértékben megváltoztatná, ami „egyenlő az árulással”. 

Az előadásokat követően Ligia-Dalila Ghinea, a fórum főtitkára felolvasta azt az állásfoglalást, amelyet a romániai magyar pártok vezetőihez és a civil társadalom képviselőihez intéznek. Egyebek közt azt fogalmazzák meg, hogy sem a románoknak, sem a magyaroknak nem előnyös, hogy a posztkommunista időszakban konfliktusos zóna maradt Kovászna, Hargita és Maros megye, hiszen ez pénzügyi és társadalmi veszteségekkel jár, és ezért időszerű, hogy egy stabil régióvá váljon. A határozat szerint a többnemzetiségű együttélés révén gazdagabbá válik az emberek élete, illetve elmélyül a székelyek és románok kapcsolata. 

„Itt az ideje, hogy a magyar közösség politikai és civil vezetői elismerjék, hogy Románia a nemzetközi szerződésekben vállalt összes kötelezettségét teljes mértékben teljesítette a kisebbségekkel szemben. 99 évvel a nagy egyesülés után a romániai magyar közösségnek joga van magyar nyelvű közoktatáshoz, közigazgatáshoz és igazságszolgáltatáshoz (fordítók biztosításával), hogy számarányának megfelelő képviseleti jogot kapjon a törvényhozásban és az ország kormányzásában, és teljesült az is, hogy teljes szabadságot biztosítottak a vallási felekezeteknek. Tehát a gyulafehérvári nyilatkozat bőkezű szellemisége teljes egészében érvényesül. Itt az ideje, hogy a területi követelésekre épülő Székelyföld kezdeményezői megértsék, azt a románok soha nem fogadják el” – olvasható a határozatban, melyben arra kérik a magyar közösséget, hogy ne népszerűsítse a románok elleni intoleranciát, a feliratok esetében tartsa be a román nyelv prioritását, és csak a törvényes heraldikai szimbólumokat használja. 

„Az itt élő románoknak és a többi közösségnek is üzennünk kell, ismertetnünk kell elveinket és tevékenységeinket” – mondta Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa, aki szerint „más természetű hatásköre” van a prefektusnak a három megyében, mint máshol, de továbbra is garantálják a törvények betartását. Szerinte jó úton haladnak a székely zászlókra vonatkozó perekkel, és örvend, hogy semmisnek nyilvánították mind a negyvenöt Hargita megyei autonómiahatározatot. 

Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa is a 2014 és 2016 között elfogadott autonómiahatározatok elleni érveit összegezte, amiről egy nyomtatott összefoglalót is átadtak a részvevőknek. Dan Tanasă sepsiszentgyörgyi blogger új könyvével jelent meg a rendezvényen, amelyben elmondása szerint „munkája egy kisebb részét” mutatja be. Azért harcolok, hogy Romániában betartsák az alkotmányt és a törvényt. Ezt csak azért, hogy bizonyítsam, nem vagyok tehetetlen – mondta. „Az itteni románok helyzetét nem az RMDSZ-nek, nem Budapestnek, nem magyar honfitársainknak, hanem egy hazaáruló politikai osztálynak köszönhetjük, amely huszonhét éve Bukarestben van” – fakadt ki. Szerinte ha a jelenlegi helyzet folytatódik, hazaárulással okolhatják a bukaresti politikumot. Felháborodott, amiért a gyűlésen jelen lévők között sokan vannak, akik „funkcióval rendelkeznek, hozzáférésük van pénzhez és információhoz ”, de „nem csinálnak semmit”. Bosszantotta az is, hogy útban Székelyudvarhely felé magyar, székely zászlókat és „idétlen feliratokat” látott. „Én értesítettem a Hargita megyei prefektust, hogy illegálisan van a városháza felirat a csíkszeredai polgármesteri hivatalon, ő meg adott egy papírt, amelyben annyit mondott, hogy igen, illegális, de nem csinálunk semmit. Ezért pereltem be őket” – mondta, majd hangsúlyozta, hogy tevékenységének köszönhetően változni fog a helyzet Hargita és Kovászna megyében. Nehezményezte, hogy a hatalmon lévők nem használják ki lehetőségeiket, a gyűléseken pedig csak panaszkodnak, de a két megye román képviselői nem tesznek semmit.

Dan Tanasă szerint a Hargita megyei prefektus bűnügyi eljárással fenyegette meg, de szerinte az ő „harca túlmutat a személyeken”. 

A románok civil fóruma többórás tanácskozásának végén megjelent Szakál Csaba, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezetének alelnöke, aki a fórum vezetőségének átnyújtott egy levelet az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozattal. Később az MPP sajtóközleményben adta hírül, hogy ezzel arra akarták emlékeztetni a fórumot, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban a magyarok számára megígért teljes jogegyenlőség a mai napig nem teljesült.

Hunhír.info - Székelyhon.ro