– A területen egy a Kr. u. IV. századra keltezett, késő szarmata kori temető- és a hozzá kapcsolódó teleprészlet mellett, késő középkori megtelepedésre utaló árkokat tártunk fel – nyilatkozta lapunknak Botyánszki Anna régész.

Mint megtudtuk, a szarmata kori temetőben az elhunytakat szokás szerint felékszerezve, viseleti és használati tárgyaikkal, illetve feltehetően a túlvilágra szánt étel- és italmellékleteket tartalmazó kerámiaedényekkel együtt, nyújtott testhelyzetben, háton fekve temették el.

Több esetben a testhelyzet alapján feltételezhető, hogy a halottakat egy szerves anyagból készült textil- avagy gyékénylepelbe csavarták, olykor – főként gyermeksíroknál – pedig a rönkfából készült koporsó sötét, íves lenyomata is megmaradt.

A nők viseletére a változatosság és a leletgazdagság volt a jellemző. A ruházatot összefogó ezüst fibulák, ruhakapcsoló tűk, a ruházat láb felőli szegélyére sűrűn varrt gyöngyök, az ezüst fülkarikák, bronz és ezüst karperecek, valamint a test mellé helyezett, hitvilági szereppel rendelkező orsógombok és tükrök voltak a jellemzőek.

– Ezzel szemben férfiaknál a vasfibulák és vascsatok, a mindennap használatos tárgyak, például a vaskés mellett övtájékon ezüstérméket figyeltünk meg, s a fegyvermelléklet adás szokása is kimutatható. Az utóbbinál ugyanis két darab vaslándzsát fektettek az elhunyt feje mellé – fogalmazott a két régész szakember. – Noha a sírokat még évszázadokkal korábban kirabolták, ennek ellenére sikerült két gazdagabb mellékletű – szintén rabolt – női sírt is feltárni. A két, egymás mellett elhelyezkedő temetkezésben az elhunytakat felékszerezve, fanyeles bronz tükreikkel együtt temették el, ahol egy esetben a női váz lába mellé, egy bronz lemezzel szegélyezett faládikába helyezték az említett tárgyat.

– Ritka jelenségként értelmezhető a másik női sír, ahol a fej mellé illesztették a sírban nyugvó egyén pipereeszközét, egy bronzcsipeszt, továbbá a koponyán egymás után, egy sorban négy darab, átfúrt ezüstérmét bontottunk ki, melyeket egykoron vélhetően egy a fejet szegélyező szalagra, pártára varrtak rá. Az érmék jellegüknél és kialakításuknál fogva római mintára készült szarmata másolatok voltak, s nem kereskedelmi eszközökként, hanem viseleti elemekként funkcionálhattak.

Jelenleg az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kondoros szakaszának építése zajlik a NIF Zrt. beruházásában, míg a régészeti feltárásokat a Budavári Ingatlanfejlesztő Zrt. koordinálja. Szolnok megyében a Damjanich múzeum, Szarvason és Békésszentandráson a Tessedik múzeum, Békés megye többi érintett részén pedig a békéscsabai Munkácsy múzeum szakemberei végzik az ásatásokat.

A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum régésze elmondta, intézményük 110 ezer négyzetméteren tizenkét régészeti lelőhely esetében folytat archeológiai munkálatokat. Ezek közül az egyik fontos lelőhelynek számít a Szarvas és Békésszentandrás határában található helyszín.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés