Belföld : Öt ok, amiért nem vonulunk fel a Pride-on – Talita |
Öt ok, amiért nem vonulunk fel a Pride-on – Talita
MagyarKözösség 2017.07.07. 18:00
Öt ok, amiért nem vonulunk fel a Pride-on
Nem az a kérdés, hogy kedveljük-e a másféle nemi identitású vagy szexuális vonzalmú embereket, hanem az, hogy mely törekvéseikkel értünk egyet, melyekkel pedig nem. A jelenlét egy demonstráción nem csupán a szeretet és együttérzés kifejezése, hanem az ott képviselt értékek és törekvések felvállalása is.
1. Nem a homoházasságra
Egyetértünk a Pride-nak azzal a törekvésével, hogy elvárja a társadalomtól: ne bélyegezze meg az átlagostól eltérő nemi identitású vagy szexuális vonzalmú embereket, és próbálja orvosolni hátrányos helyzetüket. Azzal viszont nem értünk egyet, hogy azonos neműek együttélését házasságként ismertesse el, illetve, hogy azonos nemű párok is szülőként fogadhassanak örökbe gyereket, mivel ezek a törekvések hosszú távon veszélyeztetik a hagyományos családi közösségeket. Ez azért baj, mert – bármennyire is próbálják a jól megalapozott társadalmi tapasztalatot súlytalan statisztikai felmérésekkel cáfolni – a hagyományos, egy férfi és egy nő házasságán alapuló család a legideálisabb a gyerekek pszichés és testi épségének megőrzésére. A homoszexuális emberi kapcsolatok „házasságosítása” elfedi azt a tényt, hogy ezek a kapcsolatok szexuális viselkedészavaron alapulnak. A különféle emberi közösségek „családosítása” pedig a család hagyományos fogalmának kitágítását, határainak feloldását, így az eredeti fogalom jelentésének szétesését idézi elő. Az egyenjogúsítás elősegíti ezeknek az új együttélési formáknak a respektnövelését, ajánlását, vagyis reklámozását, így terjedését is. A társadalomnak nem érdeke, hogy olyan életközösségek létrejöttét támogassa, amelyek eredendően reprodukcióra képtelenek és a hagyományosnál még illékonyabbak, a gyerekek felnevelése szempontjából kevésbé biztonságosak. Ebben az esetben tehát kevesek egyéni érdekei ütköznek a közérdekkel.
2. Kusza politikai háttérérdekek
A Budapest Pride mára (de talán már a kezdetektől) nem csak a homoszexuális, transzszexuális, stb, tehát a többségitől eltérő szexuális orientációjú vagy nemi identitással rendelkező emberek érdekeire figyelmet felhívó felvonulás. Markánsan megjelennek ott – támogatás címén – liberális és baloldali politikai pártok, különféle filozófiákat és ideológiákat képviselő mozgalmak. Ez önmagában nem baj, de így sokkal nehezebb elválasztani a valódi szándékot a rárakódott érdekektől, ami az azonosulást is megnehezíti. Tehát hiába lennénk megértőek az LMBTQ-emberek törekvéseivel, ha nem tudunk azonosulni sok mással, ami ennek égisze alatt még megjelenik (pl. az abortusz liberalizálása, egy párt kormányra juttatása, egy érdekeinkkel ellentétes világnézet propagálása, stb.)
3. Keresztények a Pride-on
Különösen együttérzünk azokkal a többségitől eltérő nemi identitású vagy szexuális irányultságú emberekkel, akikkel összeköt a közös keresztény hit. Az ő helyzetük nehezebb, mint nem hívő társaiké, mert a Biblia nem támogatja, sőt, kimondottan rossznak nevezi az ilyen irányultságú ösztönök fizikai megélését – mint ahogy károsnak tartja a hagyományos házasságon kívüli bármilyen nemi kapcsolatot is. Abban tudunk melléjük állni szeretettel, hogy nézzenek ezekkel szembe, és – Istenhez tartozásukat még mélyebben megélve – vállalják önként az önmegtartóztató életet. Úgy tapasztaljuk, a Pride-on rendszeresen megjelenő keresztény csoport úgy vállal közösséget az ottani törekvésekkel, hogy a Biblia szövegét nem veszi figyelembe (aj, hát olyan régi és idejétmúlt az!), vagy erőltetetten másképp magyarázza – hamis illúzióval áltatva azokat a keresztény homoszexuálisokat és transzszexuálisokat, akik életformájuk egyházon belüli elfogadtatását remélik.
4. Keresztényellenesség a Pride-on
Az elmúlt évek Pride-jain mindig feltűnt kisebb-nagyobb mértékben keresztényellenesség és harcos ateizmus. Ezek többnyire bosszantó célzatú „happeningekben” és feliratokban nyilvánultak meg, de ha nem többségi hozzáállást tükröznek, akkor nem képezhetnek visszatartó erőt a felvonulástól. A fenti három pontban megfogalmazottakhoz társulva azonban felerősítik azok hatását, és azt az érzést, hogy a magunkfajta nem homofób, de nem is homoházasság-párti keresztényeknek nincs ott helyük.
5. Tömegfóbia
Végül valami szubjektív: nem szeretünk tömegben lenni, nem kedveljük a mesterségesen szított karneváli hangulatot politikai felhangokkal. A többségi társadalmat érintő nagy és értékes törekvések érdekében, sorsfordító helyzetben mi is felvonulunk.
Tweet
|