Külföld : Brit levéltári adatok szerint London elengedte volna Hesst, de Moszkva nem hagyta - ez a nagy átverés! |
Brit levéltári adatok szerint London elengedte volna Hesst, de Moszkva nem hagyta - ez a nagy átverés!
Hunhír.info 2017.07.21. 10:02
Frissen nyilvánosságra hozott brit levéltári dokumentumok tanúsága szerint London már az 1960-as években szabadon engedte volna Rudolf Hesst, de a Szovjetunió nem járult hozzá a brit kezdeményezéshez. Akkor miért gyilkolták meg nyugati titkosszolgák pont akkor, mikor Gorbacsov szovjet vezér hajlott az ajánlata? Hess túl sokat tudott ahhoz, hogy szabadon engedjék bármikor is.
Hess, aki birodalmi miniszteri rangban Adolf Hitler helyettese volt, 1941. május 10-én az általa vezetett repülőgéppel, egyedül Skóciába repült, azzal a céllal, hogy még a Szovjetunió elleni német hadjárat kezdete előtt megpróbáljon különbékét kieszközölni Londonnal.
Hesst azonban skóciai leszállása után a brit hatóságok elfogták, bebörtönözték, majd a II. világháború után a nürnbergi nemzetközi ítélőszék életfogytiglani börtönre ítélte. Az egykori náci vezető a nyugat-berlini Spandau börtönében töltötte egész hátralévő életét, 1987 augusztusában, 93 évesen elkövetett "öngyilkosságáig."
EZT MÁR MINDENKI TUDJA, HOGY HESST MEGÖLTÉK A BÖRTÖNBEN. AKKOR MINEK ERŐLTETIK EZT AZ ÖNGYILKOS VERZIÓT?
A brit nemzeti levéltár csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumaiból kitűnik, hogy a brit kormányok évtizedeken át próbálták elérni Hess szabadon engedését, emberiességi megfontolásokból.
Több egymást követő brit kormány külügyminiszterei - köztük Alec Douglas-Home, James Callaghan, Douglas Hurd és Lord Carrington - is rendszeres petíciókkal fordultak ennek érdekében a Szovjetunióhoz.
Carrington 1979-ben különösen erőteljes hangvételű felhívást intézett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterhez, "embertelennek és értelmetlennek" nevezve, hogy "ezt az öregembert hagyjuk a börtönben meghalni".
Margaret Thatcher miniszterelnök is írt egy hivatalos kérvényt 1982-ben Leonyid Brezsnyevnek a Spandauban akkor már több mint másfél évtizede egyedüli fogolyként raboskodó Hess szabadon bocsátása végett.
Moszkva azonban minden alkalommal elvetette a brit kéréseket, azzal az érvvel, hogy nehéz lenne megértetni a háborúban súlyos szenvedéseket átélt szovjet néppel egy ilyen magas rangú egykori náci vezető szabadlábra helyezését.
A spandaui börtön igazgatása a négy győztes szövetséges nagyhatalom - a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország - közös felelősségi körébe tartozott, és a foglyok sorsáról szóló döntésekhez is konszenzusra volt szükség.
Spandauban Hess mellett több más náci vezető is raboskodott - köztük Karl Dönitz, aki a náci rezsim összeomlásáig rövid időn át Hitler utódja volt -, de valamennyien évtizedekkel Hess halála előtt szabadultak.
Rudolf Hess halála után a nyugat-berlini börtönépületet lebontották, és helyén bevásárlóközpont épült.
|