Mily „meglepő”: egyikük a Soros Györggyel kiváló kapcsolatot ápoló Orvosok Határok Nélkül (MSF) amely nem írta alá a mentés szabályait szigorító javaslatokat.

A Reuters brit hírügynökség azt írja, hogy a német Jugend Rettet (Mentő Fiatalság), Sea-Watch és Sea-Eye és a francia SOS Méditerranée „tartózkodott” a kódex aláírásakor. Az AP ameriki hírügynökség jelentése szerint viszont a Jugend Retett és a Sea-Watch is elzárkózott az aláírástól. Az AFP francia hírügynökség két elzárkózóról, az MSF-ről és a Jugend Rettetről ír.

Az MSF elsősorban azt kifogásolja, hogy az új szabályok értelmében a civil szervezetek hajóinak maguknak kell biztonságos kikötőbe vinniük a kimentett embereket, nem adhatják át őket uniós járőrhajóknak. Gabriele Eminente, az MSF olaszországi igazgatója az olasz belügyminiszternek írt levelében arra panaszkodott, hogy hajóik sokszor alig bírják a mentést, és ez az előírás veszélybe sodorja a különböző hajók együttműködésének törékeny egyensúlyát, a tengeren pedig élet és halál között csak pár perc a különbség.

Az MSF olaszországi misszióvezetője, Tomasso Fabbri azt is kifogásolta, hogy a szabályok nem tartalmaznak garanciát a hajók fedélzetére vezénylendő rendőrök fegyverviselésével kapcsolatban.

A Save The Children nevű szervezet aláírta a magatartási kódexet, s úgy nyilatkoztak, hogy többnyire eddig is az új előírásoknak megfelelően jártak el. A Save The Children olaszországi vezetője leszögezte, hogy az új szabályok semmilyen módon nem akadályozzák a szervezet munkáját, mert ha így lenne, nem írták volna alá a magatartási kódexet.

A Jugend Rettetnek azzal szemben vannak fenntartásai, hogy a segélyhajóknak a fedélzetükre kell venniük legalább egy olasz rendőrt vagy határőrt is. Ez utóbbi szervezet koordinátora, Titus Molkenbur arra hivatkozott:
Ez ellentétes a semlegesség humanitárius elvével, melyhez ragaszkodunk. Nem tűnhet úgy, hogy mi is részei vagyunk a konfliktusnak.

A magatartási kódex értelmében a segélyszervezetek nem hajózhatnak be Líbia területi vizeire, semmilyen módon, még fényjelekkel sem jelezhetnek a tengeren haladó hajóknak, és folyamatosan nyomon követhetőnek kell lenniük. Az olasz kormány azért dolgozta ki a kódexet, mert úgy véli, hogy a segélyszervezetek akarva-akaratlanul az embercsempészek tevékenységét segítik.

2015 óta tucatnyi magánhajó menti az önhibájukból bajba került embereket a Földközi-tengeren, a líbiai vizek közelében. Az olasz parti őrség szerint tavaly az emberek 26 százalékát, idén pedig 35 százalékát mentették ki ők a tengerből.

Amióta ezek a hajók ott vannak, az embercsempészek rászoktak arra, hogy elég ha a túlzsúfolt lélekvesztők 12 mérföldre eljutnak Líbia partjaitól, mert ott, már a nemzetközi vizeken úgyis lesz egy mentőhajó, amely felveszi és Olaszországba viszi az Európában menedéket kérni igyekvő embereket.

Az olasz kormány magatartási kódexe tucatnyi pontot tartalmaz, s a belügyi tárca tájékoztatása szerint akik nem írják alá, azok „kívülhelyezik magukat a tengeri mentés intézményes keretein, ennek minden következményével”, ami a belügyminisztérium szerint szigorúbb ellenőrzéseket von majd maga után.