A fenti képen látható lángoló autóbusznak látszólag semmi köze a Budapesten most zajló zavarkeltéshez és szabotázskísérletekhez. Ez egy Budapesten, 2015. februárban kigyulladt járat (ami nem szabotázs eredményeként gyulladt ki). Az esetre amiatt érdemes visszatekinteni, mert ezáltal válik tisztán láthatóvá, hogy a napjainkban zajló szabotázskísérleteknek nagyon is politikai motivációja van.

Erről a 2015-ben lángoló autóbuszról készült fotók mutatják, hogy Budapesten a tömegközlekedéssel történtek már durvább dolgok, mint egy rosszul záródó ajtó, vagy egy rosszul működő jegyértékesítés. Az utóbbi évek során több alkalommal gyulladtak ki és égtek le járatok technikai hiba miatt. Ezekben az esetekben mégsem kezdett a sajtó összehangolt lejárató-kampányt a gyártó ellen. Nem olvashattuk kétnaponta a liberális sajtóban, hogy ne vegyünk több autóbuszt török cégtől, vagy a jövőben lehetőleg ne legyen Magyarországon autóbuszgyártás. Nem volt olyan időszak, amikor minden egyes liberális sajtóorgánum hónapokon át egy kiégett busz gyártójával akart azonnal szerződést bontani.

Amiatt fontos ezt hangsúlyozni, mert a rosszul záródó metróajtók miatt viszont minden másnap címlapra kerül, hogy nem kellett volna egy bizonyos céggel felújíttatni a metrókocsikat.

Egy kiégett autóbusz miatt nem volt szisztematikus lejáratókampány – egy rosszul záródó metróajtó miatt viszont van.

Ebből válik egyértelművé, hogy utóbbi esetben nem az utasok biztonságáért aggódnak ezek a lelkes humanisták, hanem valaki eseti jelleggel, politikai motivációból utasítja őket a mocskolódásra.

Ráadásul nem is egyedülálló, nem pusztán önmagáért való ez a mocskolódás. Nemrég a Magyar Idők napilap beszámolójából kiderült, hogy a budapesti tömegközlekedés ellen összehangolt szabotázskísérletek zajlanak. E szerint három hullámban érte támadás a BKK online jegyrendszerét, melynek köszönhetően zavar mutatkozott annak működésében – végül le kellett állítani a szolgáltatást.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere pedig a 3-as metróban történt zavarok kapcsán nyilatkozva mondta azt, hogy “koncepció van a történések mögött”, vagyis egyfajta összehangolt szabotázskísérlet zajlik, melynek célja a budapesti tömegközlekedésben problémák okozása, annak megbénítása.

“Harmincszoros terhelésnek tették ki a rendszert, ami annyit tesz, mintha egy órán belül 40 millióan böngésztek volna a BKK web­oldalán. […] A támadássorozat szakértők szerint 300 millió forintos ráfordítást és jelentős humán erőforrást igényelt. Koncepcionális valamiről lehet szó” – mondta.

Az online jegyértékesítés elleni kibertámadások ráadásul azt követően történtek, hogy számos technikai hiba mutatkozott a metrószerelvényeknél, miután azokat felújította a liberális sajtó által napi szinten kritizált orosz cég. “Amatőr szoftverhibák” – írták. Ezek a hibák szintén informatikai jellegűek voltak, ahogy később a BKK online jegyértékesítésének megbénítása is.

Ugyanakkor, a budapesti tömegközlekedés megbénítását célzó próbálkozások nem újkeletűek.

Idén áprilisban, amikor a külföldről finanszírozott szervezetek “minden eddiginél nagyobb, nagy gigatüntetést” hirdettek, szintén sorozatossá váltak a közlekedés megbénítására irányuló kísérletek. Abban az időszakban a nagy külföldről pénzelt tüntetést hídlezárásokkal, szakszervezeti sztrájkokkal, taxis blokáddal próbálták előkészíteni. A szisztematikusan egy időszakra és a város különböző pontjaira szervezett megmozdulások a fővárosi közlekedési infrastruktúra megbénítását célozták, ami nagyobb visszhangot adott volna a külföldről finanszírozott tüntetéseknek, ezzel lehetővé téve, hogy a szervezőket fizető külföldi érdekkörök nagyobb politikai nyomást helyezhessenek a magyar kormányra.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés