Kritikusok sokszor összeesküvés-elméletek gyártásával vádolják azokat, akik a nemzetközi emberi jogi fundamentalista szervezetek koncepciózus hálózatosodásáról beszélnek – pedig a Liberties és más hasonló entitások tevékenysége a bizonyíték minderre – nyilatkozta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Megírtuk, a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok által az idén mintegy 1,3 millió euróval támogatott, uniós szintű csoportosulást a TASZ egykori vezetője, Dénes Balázs igazgatja, céljuk pedig többek között a hatékonyabb brüsszeli fellépés kiharcolása a „rossz útra tért tagállamokkal szemben”.

A Liberties éppen a hazánk ellen a civiltörvény szigorítása miatt indított kötelezettségszegési eljárás bejelentése előtt fordult az Európai Bizottsághoz, büntetést kérve Magyarországra.

Szánthó szerint a szakirodalom jurisztokradizálódásnak nevezi a jelenséget, amikor a demokratikus legitimációval nem rendelkező „jogvédő” szervezetek és nemzetközi bíróságok megpróbálják kiszervezni a döntéshozatalt a választott állami vezetők hatásköréből. Teszik mindezt úgy, s nem titkoltan ezt fogja csinálni a Liberties is, hogy az emberi jogok védelmének álcája mögött egy globális, nemzetállamok fölötti alkotmányréteget igyekeznek kialakítani, melyet elemzéseivel, kutatásaival megtámogat a balos akadémiai és a „civil szféra”, majd e „párhuzamos alkotmányjogot” különféle nemzetközi testületek, bíróságok számon kérik a szuverén államokon.

Az ilyen fajta emberi jogi fundamentalizmus intellektuális háttérországa a nyílt társadalom eszmerendszere, mely mindig valamilyen kisebbség érdekét érvényesíti a többséggel szemben – részletezte Szánthó Miklós. Az ilyen elveket vallók ezt a „populizmus elleni küzdelemként” jellemzik, ám egész egyszerűen arról van szó, hogy „csalódtak” a tömegekben, mert az sok esetben „érzéketlen” az ő „kifinomult” gondolkodásmódjukra – tette hozzá.

Az igazgató továbbá kiemelte azt is, hogy mivel e progresszív gondolkodási séma volt az, amely a modern tömegdemokráciák legitimációs alapjaként a népet jelölte meg, új alkotmányos legitimációs alapot próbálnak meg kreálni: ez lenne a globális alkotmányjog. És ha ezen új „standardnak” nem felel meg egy állami szabályozás – mindegy, hogy mögötte választásokon szerzett legitimáció van –, az antidemokratikusnak minősül. Szánthó szerint ezért jogi szinten a nemzeti alkotmányos identitás tételének megerősítése és védelme lesz elengedhetetlen feladat.

mho

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés