Schulz kijelentését követően Ulrike Demmer kormányszóvivő kitérő választ adott; eszerint a német kormány abban érdekelt, hogy a világ összes országa felhagyjon az atomfegyverkezéssel. A német külügyminiszter, Sigmar Gabriel azonban nyíltan támogatásáról biztosította Schulz kezdeményezését. Szerinte az amerikai atomfegyvereket ki kell vonni német területről: ez a nyilvánosan elérhető adatok szerint 20 B61-es atomtöltetet jelent, melyeket a Büchel katonai bázison tartanak, nyugat-Németországban.

Az a tény, hogy az amerikai atomfegyverek kivonását a két szociáldemokrata vezető nyíltan képviseli, arra utal, hogy ez párt szinten célkitűzéssé válik, amit a választások után megpróbálnak majd keresztülvinni, a szavazás eredményétől függetlenül. A békepártiság és az amerikai katonai jelenlét mint kampánytéma korábban főként kisebb pártokra korlátozódott (pl. Die Linke), a két szociáldemokrata vezető álláspontja azonban azt mutatja, hogy ez bejutott a politikai fősodorba.

Az Amerikai Egyesült Államok augusztus 8-án hajtott végre újabb atomfegyver-tesztelést. A korszerűsített, nagyobb gyilkolásra képes fegyvereket szintén Németországban akarná tartani az amerikai kormány.

Németországban szeptember 24-én tartanak szövetségi választásokat, melynek eredményeként új kormányt és kancellárt választanak. Bár a nyugati közvélemény inkább az iráni és észak-koreai atomprogramtól tart, mindeddig az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely atombombát dobott le egy másik országra, ezzel meggyilkolva civilek százezreit.