Hund, a hunok városa? |
barikád.hu |
2012.10.20. 11:21 |
|
Pakisztán területe az ősi szaka, pártus és hun népek egykori központjának számított. Most Hund város feltárása folyik, melyről egyes kutatók azt állítják, az volt a kései lovasok fővárosa.
|
Homokhát Árpád-kori múltja |
barikád.hu |
2012.10.18. 12:32 |
|
Bács-Kiskun megyében, Tázlár településen a régészek és Árpád-kori templomot és hozzá kapcsolódó temetőt találtak. Az újabb szenzációs lelet arra utal, hogy a megyében őseink páratlan emlékeket hagytak maguk után.
|
Rejtett kincsek Örményországban: meghamisítják a történelmet? |
barikád.hu |
2012.10.17. 17:19 |
|
A mai Örményország területét az ókoriban harcias lovas népek népesítették be. Valószínűleg ők hagyták hátra a háromezer évesre becsült sziklarajzokat és a régi kőfaragványokat a modern Szjunik-régióban.
|
Szent Gál és a kakasok |
barikád.hu |
2012.10.16. 16:57 |
|
Október 16-án a keresztény naptárban az ír származású Szent Gál ünnepét találjuk, aki megalapította a magyar őstörténetből jól ismert St. Gallen kolostort. A jeles októberi naphoz néhány különleges magyar hagyomány kötődik.
|
Szent Teréz és a vénasszonyok nyara |
barikád.hu |
2012.10.15. 12:38 |
|
 Október 15-én Szent Teréz középkori szent napját ünneplik a keresztény naptárban. Nálunk a vénasszonyok nyarának egyik kedvelt szüretelő napja.
Egy középkori apáca
A Spanyolországban született Avilai Szent Teréz (1515–1582) már gyermekkorában belépett a karmelita rendbe. Őt tekintik a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének, aki kiváló író volt és az egyházat a nehéz időszakban képes volt megújítani. Nevéhez köthető egykori rendjének, a karmelitának a megreformálása és már életében tizenhét női, tizenöt férfi kolostorban az ő elveit követték.
|
A kazakok európai ősei |
barikad.hu |
2012.10.09. 17:08 |
|
A közép-ázsiai Kazahsztánban már eddig is szkíta kurgánsírok tucatjai kerültek elő, egy mostani ásatás alapján kiderült, hogy az ország déli részén, Simkent környékét is szkíta lovasok népesítették be.
|
Mi az a máléfejtő? |
barikad.hu |
2012.10.08. 17:34 |
|
A magyar falvakban az egyik fontos októberi munka volt a kukoricafosztás, a betakarítás után a kukoricacsöveket ismerősök, szomszédok, rokonok egymást kisegítve, közös munkával megtisztították a levéltől és behordják a csűrbe. A betakarítással járó feladatok összehozták a falu közösségét.
|
A nyereg alatti hús mítosza |
barikad.hu |
2012.10.05. 07:03 |
|
 A magyar köztudatban máig jelen vannak őseinkről kitalált hamis legendák, a legismertebb az, hogy nyereg alatt puhított nyers húst ettek.
Torz kép
Az első ókori szerző, aki a római birodalmat megtámadó hunokat befeketítette, a 4. században alkotott Ammianus Marcellinus volt, az ő tollából származik a vad barbárok hamis képe, akik nyers húst fogyasztottak. A római katona életében nem találkozott egyetlen hunnal sem, mégis jellemezni merte az ismeretlen nép életmódját. Szerinte „a hunok a nyers húst lovuk hátára, combjuk alá tesznek, és kissé porhanyósra melegítenek.” A hunok vadságát és barbárságát a római katona ilyen rémképekkel akarta bebizonyítani. Az őseinkről egyszer már kialakított negatív képet aztán ránk, hun örökösökre vetítették, sokáig az európai köztudat bennünket és egykori keleti szomszédainkat, a tatárokat is azzal gyanúsítottak meg, hogy nem tudunk főzni és sütni, ezért nyersen esszük a húsféléket.
|
A középkori íróiskola titka |
barikad.hu |
2012.10.01. 12:49 |
|
Preszlávban, a bolgárok középkori fővárosában különös tárgyra leltek a régészek. Megtalálni vélték a krónikák lejegyzésére szolgáló tollhegyek egy tucatját.
Különleges leletek
 Nikolaj Ovcsarov régész Preszlavban, egy leletmentő ásatás során tizenegy tollhegyből álló „készletet” talált a bolgár főváros vallási központjában, az egyik bazilika belsejében. Az eddig előkerült tollhegyek kúp alakúak voltak, a változó átmérőjű fejek pedig arról árulkodtak, hogy azokkal különböző módon tudtak szöveget lejegyzeni. A leleteről úgy vélekednek, hogy azt I. Simeon bolgár cár idején használták. Elméletüket arra alapozzák, hogy akkoriban az egykori fővárosban egy, az uralkodó által alapított iskola működött és ott készítették el a szent iratokon kívül a cárok tetteit megörökítő miniatúrákat is.
|
Szent Gellért napja |
barikad.hu |
2012.09.24. 17:36 |
|
A hazai szentek sorából kiemelkedik Szent Gellért püspök, Imre herceg nevelője, aki megtelepedett hazánkban és a Maros-menti népek egyik legfőbb segítője lett. Budán szeptember 24-én szenvedett vértanúságot, ez a nap az egyik első magyarországi szent névünnepe.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
