Dicsőséges magyar hadjáratok Nyugat-Európában |
barikad.hu |
2012.09.16. 04:43 |
|
A hazai tankönyvekben a 10. századi dicsőséges magyar hadjáratokról csak negatív jelzőket használnak, kalandozó vagy rabló portyázásnak bélyegzik őseink sorozatos katonai győzelmeit. Éppen ezért nem tudjuk meg, hogy pontosan kik vettek részt ezekben a küzdelmekben és mit írtak róluk a korabeli források.
|
Erdély ezer év óta Magyarországhoz tartozik! - Lapszemle 1940-ből |
Kuruc.info |
2012.09.13. 09:53 |
|
Házi tájékoztató
1940. szeptember 12., 01:35
Nagyvárad, szeptember 11. (Magyar Távirati Iroda) A honvédség által megszállt Erdély-részi területeken az állami közigazgatás minden ágának leggyorsabb megindítására vonatkozó munkálatokat gróf Teleki Pál miniszterelnök a szakemberekkel együtt maga kezdte meg. Ez a munka a közigazgatási, társadalmi stb. problémák rendezéséből áll. Nagyváradot megelőzőleg volt már a miniszterelnök Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Székelyhidán, Margittán, Szilágysomlyón, Tasnádon, Máramarosszigeten, Aknasuhatagon, Felsőbányán, Nagybányán, Szirénváralján. Majd ismét Szatmárnémetiben, azonkívül Zilahon, Zsibón, Désen és Besztercén.
Észak-Erdély ünnepi díszben – 1940
|
Egy titokzatos ünnep |
barikad.hu |
2012.08.16. 11:47 |
|
A mai néprajzi és a történetei szakirodalomban máig nem tisztázott, hogy mire emlékeztek eleink augusztus 16-án. Csak annyi ismert, hogy egy fontos ünnep volt Attila utódai számára.
|
Halassy Olivér - Egy méltatlanul elfeledett legenda nyomában |
Deres.tv-gombos zé |
2012.08.03. 16:53 |
|
 A képen az 1932-es Los Angeles-i olimpia aranyérmes magyar vízilabda csapatát látjuk: Ivády, Bródy, Vértesy, Németh, Homonnai, Keserű és Halassy. Csak a második pillantásra vesszük észre, hogy a sor végén álló 23 éves Halassy Olivér bal lába térd alatt hiányzik. Kétszeres olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok vízilabdázó, Európa-bajnok gyorsúszó, mindkét sportágban többszörös magyar bajnok.
Nem volt még paralimpia, mégis ő a világ első mozgássérült olimpikonja. Amerikában már filmet csináltak volna róla.
|
Attila apjának emléke |
barikad.hu |
2012.08.02. 17:29 |
|
Az Isten ostorának apjáról a hazai krónikában csak kevés adat található, mely találgatásokra adott okot. Van azonban egy régi magyar krónika, mely értékes, máshol nem olvasható részeket közöl Attila apjáról.
Kiaknázatlan források
Miután Hunfalvy Pál mesének minősítette a magyar krónikák Attila hun-magyar királyról szóló értesüléseit, a hazai és külföldi történészek azóta nem veszik figyelembe az abban szereplő adatokat. A finnugrizmus ránk erőltetése előtt, egészen a 19. század közepéig teljesen egyértelmű volt Európában és a Magyar Királyságban az, hogy Árpád-házi királyok Attilától erednek. Éppen ezért a hun történelemről nagyon feljegyzés készült a középkor folyamán,amelyből néhány hiteles leírás átvészelte a századokat. Az egyik ilyen értékes dokumentum „Attila, Magyarország királya élete és halála” című rövidke krónikai összefoglaló, mely annyira fontos lehetett őseink számára, hogy a könyvnyomtatás kezdetén, nagy költséggel 1502-ben kinyomtatták.
|
Szent Anna tisztelete, mint táltos ünnep |
barikad.hu |
2012.07.27. 07:40 |
|
 Szűz Mária édesanyjának a kultusza erősen él a magyar hagyományban, vélhetően ez is az ősi Boldogasszony-kultuszon alapul.
Az Annáról szóló leírások eléggé vegyesek, nem lehet tudni, hogy a biblikus hagyományban szereplő nevek mindegyike Szűz Mária anyjára vonatkozik-e. A történeti adatok révén annyi ismert, az idős szent tisztelete a 4. században, a Római birodalom egyik központjában, Jeruzsálemben már virágzott, ahol Mária föltételezett születési helyén Szent Anna templomot emeltek. Kultuszát a 6. század első felében I. Justinianusz bizánci császár kötelezővé tette. A nyugat-európai részeken azonban csak a keresztes hadjáratok révén terjedt el.
Anyák védelmezője
A Kárpát-medence szinte mindegyik részén találunk nevét viselő templomot vagy kegyhelyet, talán a legismertebb a Szent Anna-tó, melynek legendáját a székelyek mindmáig őrzik. Szent Anna leginkább az asszonyok védelmezője. Állítólag ő is sokáig meddő volt, ezért a gyermekért esdeklő asszonyok az ő közbenjárását kérik, a szülő nők pedig hozzá imádkoznak vajúdás idején. Az asszonyok különböző praktikákkal jártak a szent kedvébe, pünkösd utáni keddtől negyven napon át, majdnem Szent Anna napig böjtöltek gyermekáldásért vagy éppen könnyű szülésért.
|
Jakab, a katonaszent |
barikad.hu |
2012.07.25. 09:15 |
|
Július 25-én a keresztény naptár Jakab napját ünnepli. A középkori híres szenthez számos ősi hiedelem kapcsolódik.
Történeti emlékek
 Az idősebb Jakab apostolt és öccsét Jézus heves természetük miatt a mennydörgés fiainak nevezte el. Szinte mindenhová elkísérték a Megváltót, jelen voltak a Táborhegyen, az Úr színeváltozásánál. Jakab volt az első, aki az apostolok közül vértanúságot szenvedett, I. Heródes Agrippa kivégeztette. Sírja állítólag Jeruzsalem örmény negyedében, a Szent Jakab hegyen van. Kultusza a Szentföldről áttevődött Santiago de Compostelába, állítólag földi maradványait hajón szállították át Hispániába a 9. Században. Az ő nevéhez kötődik a híres európai zarándoklat, az El Camino, melyet Szent Jakab útjának is nevezik.
Jakabot a középkor folyamán a zarándokok védőszentjének tartották. Régi ábrázolásokon utazónak jelenítették meg, kezében vándorbotot tart, vállán tarisznya, kalapján pedig egy kagylódísz látható.
|
Attila falvainak nyomában |
barikad.hu |
2012.07.24. 11:29 |
|
 A székelyek nagyon sok helynevet nagy királyunkkal, Attilával hoztak kapcsolatban. Az útleírásokból jól ismerjük a vargyasi Attila várának mondáját, esetleg olvastuk Rika királyné sírjáról, de léteznek még más történetek a nagy hun vezérek egykori szállásairól.
Szabó Károly a 19. század második felének kiváló magyar történésze összegyűjtötte azokat a helyi történeteket, melyekben szó esett hun szállásokról, illetve Attila király falvairól. Ezek közül néhányan valóban őseink fennhatósága alatt állhattak, legalább is a román régészek vizsgálatai ezt erősítik meg.
|
Akikért a harangok szólnak |
Deres.tv |
2012.07.21. 18:02 |
|
556 éve diadalmaskodtak a túlerőben ostromló török hadak felet Hunyadi János várvédő vitézei, és Kapisztrán János keresztes seregei Nándorfehérváron
|
A Szent Korona visszavétele |
barikad.hu |
2012.07.21. 02:43 |
|
 1463. július 19-én a magyar küldöttség Vitéz János kancellár vezetésével visszaszerezte a huszonhárom éve külföldön lévő magyar Szent Koronát.
Veszélyes szerződés
Hunyadi Mátyás, fiatal magyar király hatalmas összeget, 80 ezer forintot fizetett III. Frigyes német-római császárnak a koronáért cserébe. A legfőbb magyar hatalmi jelvény visszaszerzése minden király kötelessége volt, hiszen ennek hiányában nem tudták törvényesen beiktatni az uralkodókat. A Bécsújhelyen megkötött megállapodás értelmében maas váltságdíj fejében III. Frigyes visszaszolgáltatta a koronát, valamint Sopron városát, a többi, elbitorolt nyugati várat viszont megtarthatta. A szerződés rendelkezett arról, hogy Frigyes viselhette a magyar királyi címet, sőt Mátyást hivatalosan a fiává fogadta. Ez a pont később nagy veszélybe sodorta a magyarokat, hiszen ez azt jelentette, hogyha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, akkor III. Frigyes vagy fia, Miksa örökli a magyar trónt. A fiatal magyar király valószínűleg nem gondolta, hogy ilyen tragédia bekövetkezhet.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
