Drezda: a II. Világháború legnagyobb tömeggyilkossága
barikad.hu
2012.03.04. 09:46
Az elhallgatott történelem egyik legsötétebb fejezete, hogy a II. Világháború legborzalmasabb háborús bűntettét az angolszászok követték el egy majdnem ezeréves, gyönyörű német város, Drezda porig rombolása során.
A magyarországi tatárjárás során a mongolok sok hadifoglyot hurcoltak el, közülük néhányan a káni udvar közelében kaptak helyet. Néhányukkal találkozott Wilhelm Rubruk, a francia király követe.
Antonio Bonfini Mátyás király udvarában a régi antik források és a hazai hagyomány összegzése révén állította össze a magyarok történetét.
Művében különös adatokat találunk a Kaukázusi Albánia és a magyarok (hunok) kapcsolatáról. Érdemes végigolvasni, hogy a rendkívül tájékozott itáliai történész milyen adatokhoz jutott a finnugrizmusal meg nem fertőzött királyi udvarban.
Már néhány évtizede folyik a Bilszk falu melletti szkíta város feltárása és az onnan napvilágra került leletek átformálták a szkíták nomadizmusáról kialakított képet. Ennek ellenére a nálunk megjelenő tudományos tanulmányok őseinket mindig nomád pásztoroknak tartják.
A hunok kulturális hatása az egész eurázsiai kontinensen kimutatható. Néhány régész és történész a skandináviai területen talált különös nyomokat.
Lotte Hedeager néhány éve egy hosszú tanulmányt tett közzé, amelyben kiemeli a hunokkal szövetséges gót nép, a herulok történeti jelentőségét. Szerinte a 6. század elején Skandináviában megtelepedett törzsek magukkal vitték a szkítáktól és hunoktól tanult anyagi és szellemi műveltség elemeit. A tanulmány nagy port kavart a Skandináv-országok tudományos köreiben, sokan támadni kezdték a kutató nézeteit. Jelen cikkünkben kivonatoljuk a herulok és a hunok kapcsolatának néhány érdekes epizódját.
Míg hazánkban az akadémikusok agyonhallgatják az Erdélyben talált újkőkor végéről származó írásos emlékeket, addig keleti szomszédunkban komoly szakmai konferenciákon ismertetik a nemzetközi kutatás új eredményeit. A teljesség igénye nélkül bemutatjuk, hogy mit gondol néhány szakértő a vincsa vagy a „dunai” írásról.
A nagyböjt második napján különleges szokás volt divatban. Egy napra felfüggesztették az éppen megkezdett böjtöt, hogy a megmaradt húsos ételeket elfogyasszák. Ezt a napot sok helyen torkoscsütörtöknek, máshol zabálócsütörtöknek nevezik.
Ma, hamvazószerdán kezdődik a keresztény egyház negyvennapos böjtje. A hosszú időszak a mai rohanó világban is alkalmas a hitben való elmélyülésre, testünk és lelkünk megtisztítására.
A türk világ szellemi kulturális örökség részének nyilvánították az azerbajdzsán Seki városát. 2012-ben különös figyelmet kap a szkíták által alapított észak-kaukázusi település.
A film három hortobágyi történetet fűz egybe. Szakrálisan közelít az ősi hortobágyi emberek őszinteségéhez, esendőségéhez, makacsságához és mély érzelmeihez.
Móricz Zsigmond, Komor Ló című novellája illetve az író valóságlátó és mégis misztikus látásmódja ihlette a film rendezőjét, két másik, a Hortobágyon élő emberek által elmesélt történet megfilmesítésére, amely 1945-ben, illetve a kommunista hatalomátvétel után játszódik…
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
A hunok kulturális hatása az egész eurázsiai kontinensen kimutatható. Néhány régész és történész a skandináviai területen talált különös nyomokat.
