A siker kifejlesztése és a Duna-vonalának elérése: |
A TÖRTÉNELEM NAGY CSATÁI |
2013.01.27. 13:02 |
|
Az április 13-i események annak a fővezérségi igénynek a jegyében történtek, amelyek a Duna déli szakaszának mielőbbi elérését és a Ferenc-csatornától északra lévő jelentősebb települések elfoglalását tűzte ki célul. Ennek értelmében a hadművelet súlya a gyorshadtestre tevődött át.
A gyorshadtest parancsnokságának egész éjjel nem volt összeköttetése a 2. lovas- és a 2. gépkocsizó dandárral. Reggel 7 órakor jött ugyan egy rádióüzenet a 2. gépkocsizó dandártól, de az előző napi keltezésű volt. A 2. lovas dandárról még délelőtt sem tudtak semmit. A kiküldött lovas- és gépkocsis összekötők eredmény nélkül tértek vissza. Mivel a hadtestparancsnok veszélyeztetve látta Újvidék és Titel időbeni elfoglalását, valamint a Duna délkeleti szakaszának birtokbavételét, megváltoztatta elhatározását, és az I . gépkocsizó dandárt bízta meg ezen feladatok megoldásával.
|
A hadműveletek befejezése: |
A TÖRTÉNELEM NAGY CSATÁI |
2013.01.27. 13:00 |
|
A 3. hadsereg április 14-i feladatát a Duna-Tisza közének teljes megszállása képezte. Ez a gyakorlatban a még el nem foglalt területek birtokbavételét és a csapatok célirányos átcsoportosításának végrehajtását jelentette.
A gyorshadtestnek jutott az a feladat, hogy befejezze az ellenség szétverését, teljes hosszában megszállja a Duna vonalát, és szükség esetén átkeljen azon.
Az 1. gépkocsizó dandárnak súllyal Újvidéket, részeivel Titelt és Újfutakot. a 2. gépkocsizó dandárnak a 13-ra meghatározott körletet, részeivel Palánkát és környékét kellett megszállni. Az 1. lovas dandárt Bajmókon és Topolyán gyülekeztették, míg a 2. lovas dandár állva maradt.
Az I. gépkocsizó dandár zöme már 13-án beérkezett Újvidékre, ahol egész este nyugalom volt. Éjfél után azonban a csetnikek 20-30 perces időközökkel a város minden részében tűzrajtaütéseket hajtottak végre a magyar járőrökön és a szabadban éjjelező csapatrészeken. A lövöldözés csak pirkadatkor kezdett elcsendesedni.
|
A gyorshadtest kivonása a Duna-Tisza közéről: |
A TÖRTÉNELEM NAGY CSATÁI |
2013.01.26. 12:05 |
|
A gyorsan mozgó alakulatok német alárendeltségbe történő utalása már április 12-én felvetődött. Jodl tábornok arra kérte Kurt Himer vezérőrnagyot, hogy puhatolja ki a magyaroknál, hajlandóak-e egy rövid időre a gyorshadtestet az 1. német páncéloscsoport alárendeltségébe alkalmazni Szarajevó térségében. A német kérést a vezérkar hajlandó volt teljesíteni, de azt kérte, hogy az ügyet tereljék politikai útra. Himer megígérte, hogy ebben a kérdésben személyesen a Führer fog lépni. Április 13-án meg is érkezett Hitler távírón leadott üzenete:
"Főméltóságú Uram! Sietve szeretném Főméltóságod hozzájárulását kérni az alábbiakhoz:
1. A magyar hadsereg zöme - mivel a Szerbia elleni további hadművelethez már nincs rá szükség - megállítandó a Dráva-Duna általános vonalon.
2. Az 1. és a 2. gépkocsizó dandárokból álló gyorshadtest vegyen továbbra is részt a német motorizált egységek hadműveleteiben, a német hadsereg kötelékében.
A jugoszláv állam teljes összeomlása talán már a mai napon befejezett ténynek tekinthető. Úgy gondolom, ez mindannyiunk számára a legjobb húsvéti ajándék..."
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
