Mai gyógynövényünk: A medveszőlő |
barikad.hu |
2012.01.21. 17:59 |
Népies neve:
medvebogyó
A növény leírása:
A hangafélék (Ericaceae) családjába tartozik, havasok lejtőin, sziklás hegységeken előforduló örökzöld törpecserje.
|
Szent királylány emléke |
barikad.hu |
2012.01.18. 12:51 |
Január 18-a Árpád házi Szent Margit királylány ünnepe. Az Árpád-házi szentek közül ő volt az egyetlen, aki egész életét kolostorban töltötte.
Dalmácia szülötte
A királylány igazi vészhelyzetben fogant, éppen akkortájt, amikor a tatárok betörtek hazánkba. Szülei, IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária a muhi csata után biztos helyre menekültek, nehogy a Batu vezette mongol hadak elfogják őket. Margit anyja hasában élte végig a megpróbáltatásokat. A királyi családot a Frangepánok és a Zrinyiek ősei menekítették a tengerpartra, ahová a félelmetes mongol lovasok csak nehezen jutottak el. Margit január 27-én született Klissza várában, a mai Split város közelében. Nevét egy híres szentről kapta. Antiokhiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje volt, akinek ereklyéit még nagyapja, II. András hozta magával a Szentföldről hozta magával.

|
Arany griffes érme nyomában |
barikad.hu |
2012.01.18. 12:47 |
Ritka ókori görög érmék szerepelnek egy nagy nemzetközi New York-i aukción. A különleges gyűjtemény legféltettebb darabja egy aranypénz, melynek ára akár elérheti az egy millió dollárt. De vajon tényleg a görögök készítették azt?

|
Irániak-e a szkíták? |
barikad.hu |
2012.01.18. 12:46 |
Ha fellapozzuk a szkítákról szóló nyugat-európai, amerikai vagy akár a hazai szakirodalmat, mindjárt szembesülünk azzal, hogy a híres ókori népet az „iráni” nyelvűek közé sorolták be. A kutatók azt is bevallják, hogy alig ismertek szkíta nyelvemlékek. Mi lehet az igazság őseink nyelvét illetően?

|
Szfinx az etruszk sírban |
barikad.hu |
2012.01.18. 12:43 |
Olaszországban, a Rómától északra fekvő Viterbo tartományban, Vulci település közelében etruszk sírokat tártak fel a régészek. Az egyikből egy kis szfinx szobor került napvilágra. A régészek most azt vizsgálják, hogyan került oda és milyen célt szolgált az alig 50 centiméteres szobrocska.
|
Magyar király Kercsben? |
Barikad.hu |
2012.01.14. 12:03 |
A Krím-félsziget keleti csücskén a 6. század első felében uralkodott Muagerisz hun király, akinek nevében a hazai történészek és nyelvészek a magyar nevet vélték felfedezni. Az ő rövidke története ráirányítja figyelmünket két fontos tényre, egyrészt a hunok nem tűntek el a térségből Attila nagykirály 453-as halála után, másrészt a magyarok a 9. század előtt már saját néven ismertek voltak a Fekete-tenger keleti partvidékén.

|
Sumér nyomok Azerbajdzsánban |
Barikad.hu |
2012.01.14. 12:01 |
Azerbajdzsán egyik ősi városában, Gabalában az új nemzetközi repülőtér építése közben olyan épületek maradványaira bukkantak, melyeket a Kr. e. 4. évezredben emelhettek. A kutatók szerint a Kaukázus térségében fejlett rézkori műveltség létezett.
Hatezer éves múlt?
Naszib Muktar régész a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy ez a lelet kiemelten fontos a kutatás számára, hiszen azt bizonyítja, hogy a nagy eurázsiai kereskedelmi út, a „Selyemút” kaukázusi szakaszán lévő város már az ókor korai szakaszában is fontos csomópont volt.

|
Ősi jogszokásaink nyomában |
Barikad.hu |
2012.01.11. 09:51 |
Népmeséinkben találunk néhány olyan különleges hagyományt, amelyről aligha gondolnánk, hogy azok az ősi, a szkíta-hun időkre visszamenő jogszokást takarnak. Jelen cikkben néhány alapvetően fontos elemre hívom fel a figyelmet.
A halott jussa
Amikor a múzeumok tárlóiban megcsodáljuk az ősi szkíta és hun aranykincseket, nem is jut eszünkbe, hogy azok az elhunyt nemes, vagy uralkodó gazdagságának csak kis része volt, amit ő a túlvilágra vitt. Régen megvolt az a szokás, hogy az örökségből a halottnak is jár rész, azt el is temették vele a kurgánsírba. Később, ínséges időben már előfordult, hogy az eltávozott mellé a szokásosnál kevesebb tárgyat helyeztek, mert a jussát más, szimbolikus felajánlásokkal igyekeztek pótolni. Miután az elhalt nemest vagy uralkodót ellátták az örökséggel, a többit az utódai osztották el egymás között, fiai kapták a legnagyobb részt, a lányokra pedig hozományt hagytak, mert ő úgyis elhagyta az atyai házat. A halott ingóságához a régi magyarok sem nyúltak hozzá, személyes tárgyait, ruháját, csizmáját, imakönyvét, stb. vele együtt a sírba tették. Volt olyan eset, hogy a ruháját a koporsó tetejére helyezték. Ha minden holmiját nem tették bele a sírba, akkor a maradékokat család szétosztogatta a szegények között, esetleg elégették, mert azt ők babonás félelemből nem tarthatták meg.
|
Megújul a szkíták egykori fővárosa |
Barikad.hu |
2012.01.11. 09:49 |
Ukrajna egyik gyöngyszeme, a Krím-félsziget egykor a szkíták lakóhelye volt. Szimferopol város közelében feltárták ősi fővárosának épületeit. Az ukránok el szeretnék érni, hogy őseink építészeti remeke felkerüljön az UNESCO Világörökségi listára.

Az eddig halott szkíta város újra megtelhet élettel és jövőre talán régészeti park is nyílhat az egykori lakóházak és paloták helyén, ahol bemutatják az egykori város múltját. Jurij Zajcev, a krími régész a sajtónak azt nyilatkozta, hogy terveznek egy szkítákról szóló filmet, amelyben bemutatnák a híres ókori nép mindennapjait.
|
Szkilurusz végrendelete |
Barikad.hu |
2012.01.08. 11:28 |
Az antik források nagyon értékes adatokat őriztek meg elődeinkről, a szkítákról, de ezek szinte alig ismertek a magyar közönség előtt. Ismerkedjünk meg Szkilurusz király tanításaival.
Plutarkhosz, nagy görög író a Kr. u. 1. században alkotott. Moralia címen közzétette az ókori világ jeles királyainak és hadvezéreinek bölcs mondásait, melyben több szkíta király neve is felbukkan. Az antik műben felfedezhetjük a belső-ázsiai íjfeszítő népeknél is meglévő tanítást az egység megvalósításának fontosságáról.
|
|