Szakkiz urai |
Barikad.hu |
2012.01.08. 11:25 |
|
A Kr. e. 7. században a szkíták elfoglalták az észak-mezopotámiai területek javát. Prtatua királynak köszönhetően a térségben maradandó nyomokat hagytak. Már az ókori krónikások is tudni akarták, hogy honnan zúdultak rájuk a félelmetes lovasok. A Kr. e. 7. században Ispakaj király vezetésével északról, a Kaukázusból indultak el a szkíták, hogy elfoglaljanak, vagy inkább visszafoglalják az ősi „íjfeszítő” műveltséghez tartozó részeket. Az asszír források tudni vélték, hogy az iskuzák, vagyis a szkíták a Kaukázustól északra éltek, de az azerbajdzsán és orosz kutatók azt valószínűsítik, hogy szállásterületük a mai Észak-Azerbajdzsánban lehetett, ahol az ókorban Szakaszéna állama létezett.
|
Nemzeti büszkeségeink, a kuruc hősök: egy 17. századi "fenegyerek", Vak Bottyán |
Lipusz Zsolt – Kuruc.info |
2012.01.04. 19:17 |
|
Valamikor az 1660-as évek második felében történt. Egy paraszti gúnyába öltözött,  20 év körüli végvári vitéz a bajtársaival történt fogadást követően komótosan beballagott az 1663 óta török kézen lévő, Bécs „elővédjének” számító Érsekújvárra. A végvár jelentőségének megfelelően mintegy 5 ezer janicsár és több száz szpáhi teljesített szolgálatot ott. A mondott napon Kücsük Mehemet pasa, Érsekújvár parancsnoka vásárra rendelte a környékbeli falvak lakosságát. A szultán helyi képviselője nem éppen a diplomácia kedélyes virágnyelvén fogalmazta meg az efféle invitációkat. A parancs megszegői az alábbi következményekre számíthattak: „… életeteket, fejeteket veszem, hitetlenek. Meglátjátok, sereget küldök rátok, mint a disznókat, összekötöztetlek, a tömlöc fenekén elrothasztalak benneteket”.
|
Szarmata sír Kazahsztánban |
barikad.hu |
2012.01.04. 16:57 |
|
Egy középosztálybeli szarmata harcos sírját tárták fel a régészek Ajdarli falu közelében, Akmola térségében. A közép-ázsiai ország kutatói egyre alaposabban megismerik keleti rokonaink tárgyi emlékeit.
|
Buda név eredete |
barikad.hu |
2012.01.04. 16:54 |
|
A Kárpát-medencében két olyan jelentős helynevet találunk, mely egykor a hunok főhadiszállásainak emlékét őrizték meg. Krónikáink szerint ezek az erősségek Budáról, Attila testvéréről kapták nevüket.
|
Veszélyben a nándorfehérvári erőd |
barikad.hu |
2012.01.04. 16:44 |
|
 Egy nemrégiben napvilágot tanulmány úgy tudja, hogy Belgrád, a magyar Nándorfehérvár várát komoly veszély fenyegeti. Nemcsak a városban használt fosszilis energiahordozóktól, hanem a műtrágyák intenzív használata károsítja a vár falait.
A város környékén kialakított parkokban a kertészek műtrágyákkal teszik dússá a virágokat és a fákat, de a szerek kálium tartalma fekete kéreggel vonta be a várfalakat. A kutatók azt javasolják, hogy mellőzzék a műtrágyázást a vár közelében. A kutatás eredményeit a 2012. első negyedévében megjelenő Journal of Cultural Heritage lapban lehet teljes terjedelemben elolvasni.
|
Csesznek vára |
www.magyar-varak.hu |
2011.02.01. 18:16 |
|
 A Bakony hegységében elbújva, egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festői kőfalai. A legenda szerint egy szelidített disznó emlékére emeltetett ez az erősség.
Ez az erődítményünk az 1241 – 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet.
|
Pokol az Isonzó mentén (1915. május 23. - 1917. október 24.) |
(barikad.hu)-gombos zé |
2011.01.30. 12:58 |
|
Ha manapság feltennék a kérdést a „céges” fiúknak és lányoknak, hogy mi jut eszükbe arról a földrajzi névről, hogy Isonzó, akkor szinte mindegyik rávágná az egyik helyes választ: Jó raftingos hely. Ott voltunk csapatépítő tréningen.
Talán egy részük hozzátenné, hogy egyike volt a legvéresebb hadszíntérnek az első világháború idején. A nagyszüleik mondták, hogy ott esett el édesapjuk, vagy ott nyomorodott meg Józsi bácsi, aki élete végéig mankóval járt, és ha a frontról kérdezték az utódok, akkor könnyek gyűltek a szemébe. Az édesapa emlékeit mesélő nagyszülők lassan kihalnak. Gyerekeiknek a Kádár rezsim alatt az iskolában pedig azt kellett hallgatniuk, hogy a magyarságot, felelőtlen vezetőik rángatták bele a háborúba. Mostanság pedig a fiatalabb korosztály egy részét nem érdekli a történelem, mert arról beszél a sok okos europeer, hogy a magyarok jobban tennék, ha a szomorú múlt helyett a jövővel foglalkoznának. Jól ismert gondolat: „Aki nem becsüli a múltat, az nem érdemli a jelent, a jövője bizonytalan lehet.”
|
Boldogkőváralja |
(magyar-varak.hu)-gombos zé |
2011.01.30. 12:50 |
|
 A Hernád széles völgyét keletről szegélyező Zempléni-hegység lábánál emelkedik a festői szépségű Boldogkő vára. Ovális alakú hegy meredek sziklatarajára épült- úgy uralja a tájat, mint egy hatalmas szfinx.
Azon kőváraink közé tartozik, melyet tatárjárás után emeltek Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére, a környező vidék Tomaj nemzetségbeli földesurai.
A XIV. század elején Aba Amadé tartományúr fegyveresei foglalták el, majd 1317-től Anjou Károly király mondhatta magáénak. A meredek sziklacsúcson trónoló erősség egy váruradalom központjaként működött. A régi krónikákat lapozgatva sorra idézhetjük fel egykori urait: a Czudar főúri családot Lazarevics István szerb despota követte, később Hunyadi Mátyás királyunk törvénytelen fia, Corvin János herceg birtokolta.
|
Szüreti népszokások |
krepuska-feszt.hu |
2011.01.29. 12:54 |
|
A szüret időpontja a 18–19. században hagyományosan meghatározott volt, valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szept. 29.) Simon-Júdás (okt. 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály-napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (okt. 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (okt. 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (okt. 28.) napján.
A szüret időpontja a 18–19. században hagyományosan meghatározott volt, valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szept. 29.) Simon-Júdás (okt. 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály-napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (okt. 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (okt. 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (okt. 28.) napján.
A kisebb szőlőkben ma is a család meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat hagyományosan a bortermő vidékeken rendeztek, az aratási szokásokhoz hasonlóan. A szüreti szokásokhoz hozzátartozik az evés-ivás, ének, tánc, szüreti felvonulások és bálok. Ezeknek formája, módja az elmúlt évszázadban tarka képet mutat. A szüreti felvonulásokat a századfordulón, akárcsak az aratásit, miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták, mintául véve a 18–19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait. A múlt században és előző századokban a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A szokás ünnepi jellege erőteljesebben érvényesült, mint e században.
|
Október 6-a a történeti emlékezetben |
(mult – kor.hu)-gombos zé |
2011.01.29. 12:46 |
|
Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba.
 Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba.
Így a nemzet vértanúja lett: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Pesten pedig ezen a napon végezték ki Batthyány Lajos volt miniszterelnököt.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
