Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

A székelykapu	Magyar Vagyok	2013.02.08. 12:51
Priszkosz rhétor így ír a hunok építkezéséről: Attila háza minden más háznál fényesebb. Ez a ház gerendákból és simára gyalult deszkákból volt összeillesztve és fakerítéssel körülvéve, nem biztonságul, hanem csak díszül… Attila udvarára nagy kapu vezetett, melynek szárnyvonalai befelé nyíltak s nem kifelé, mint a görögöké. A magyar kerítések és kapuk célja a tulajdon védelme, az idegen szemektől való elhatárolódás, de emellett alkalmat is szolgáltat a díszítésre. A belső udvarteret őseinknél a kis- és nagykapu választotta - választja el az utcától. Ha az utcaajtót és a nagy kaput közös szemöldökgerenda fogja össze és az a szénásszekerekhez mért magasságúvá emelkedik és közös tetővel látják el; ezt nevezzük nagykapunak, más szóval székelykapunak, pontosabban fedeles nagykapunak. A kiskapu általában ugyanolyan magasságúra emelik, így annak mérete nem változik, teteje viszont jó alkalmat nyújt a díszítésre. Székelyföldön oszlopokat, más néven zábékat, kapubálványokat ásnak a földbe, ezek adják a kapu keretét. E keret foglalja magába a kiskapu és a szekérbejárat testét. A felső, keresztben álló fedél galambdúcként szolgál; ez a galambbúg. Tovább…

A tihanyi visszhang mondája	Magyar Vagyok	2013.01.29. 19:04
Tihany, a hegyek csodaszép, aranyhajú tündére minden este leterelte aranygyapjas kecskéit a tóra itatni. Amíg a kecskéi ittak, a szépséges tündér leült egy parti sziklára és énekelt. A hegytetőkről gyönyörködve hallgatták énekét az óriások és a barlangok odúiban abbahagyták szorgos munkájukat a törpék. Balaton, a vizek ura a tó mélyében élt, hínárból szőtt sátrában, melynek oszlopait drágagyöngyök ezrei díszítették. Balaton egyetlen fia, aki ott élt apjával a vizek mélységében, valahányszor meghallotta Tihany énekét odafönt, fölemelkedett a felszínre, hogy közelebbről hallhassa a csodálatos hangot.  – Ne figyelj Tihany csalogató hangjára, édes fiam – figyelmeztette Balaton a fiát. – A hegyek tündére és a vizek ura nem illenek össze. Ha magadba szívod a hegyek mérges levegőjét, beteg leszel. Tovább…

Ősi magyar hitünk	HarmoNet	2013.01.27. 11:50
Magyar őseinknek az égi hatalmakról vallott hitünk pontosan megfelel evilági életünk rendjének. A nagycsalád munkamegosztása is megmaradt az égben. Az Atyaisten fiai a Nap és a Hold pályájával törődnek, az asszonyok az életvizére, a születendő gyermekek lelkeire vigyáznak, s így tovább. Ezt a világos szerkezetet átszövi s megszépíti az ősi anyajogú nagycsalád maradványa: a teremtő Istenanyában való hit, aki minden sarjadó élet kútforrása. Talán ez az oka, hogy Miasszonyunkat, Szűz Máriát a Magyarok oltalmazójává fogadták? Tovább…

ŐSI INTELEM		2013.01.27. 11:26
Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez: - Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj. Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él. Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában. Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol. Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé. S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.

Az ősmagyarok hitvilága	Magyar Vagyok	2013.01.26. 11:41
Az ősmagyarok vallása, a kereszténység előtti hitvilága nagyrészt ismeretlen, csak egységet nem alkotó mozaikokban maradt fenn. Az ősi belső-ázsiai vallási világkép a magyar nép mentalitásában még ma is ott él, töredékei megtalálhatók a néphit, a népmese és a népszokások körében. Maga a mitológia szó eredeti jelentése titkos beszéd volt, olyan dolgokra vonatkozott, amelyeket az ember nem tudott kifejezni. Származtatott jelentése hitrege, amely a hajdan volt hitvilágába enged bepillantani; az Isten, az ember, a lét kérdéseire keres magyarázatot. Soha nem légből kapott dolgok ezek, hanem egy titokzatos ismeretanyag, amelyet beláthatatlan időkön keresztül a generációk egymásnak adtak át. A rokonnépeknél való analógiák kutatása azért olyan fontos, mert a mitológia olyan, mint egy nyelv, melynek hasonlósága minden különbözősége ellenére is rokon eredetre mutat. Őseink hitvilágába némi bepillantást engednek a régészeti feltárások, a korabeli auktorok és a huszonnegyedik óra után itt-ott fennmaradt hiedelem-töredékek, de ősi, immár elveszett csodálatos vallásunk és hitvilágunk egészét már senki sem tudja rekonstruálni, megismerni. Csak mozaikokból következtethetünk arra, ami elveszett, de ma is ott él a magyar nép mentalitásában és a legfelső lényhez való sajátos viszonyában. Úgy szokták mondani, hogy mi magyarul vagyunk keresztények. Tovább…

Az igaz tudás és szeretet hívei hírei	Az igaz tudás és szeretet hívei	2013.01.25. 11:14
Az ősi magyar hitvilág Az alábbi mondatok MAGOMBÓL erednek és gyökereznek. Egyszer volt hol nem volt, volt egy nép amely magorinak vallotta magát. Tetteit és cselekedeteit dicsőség övezte. Ő volt az Aki a Napvallást követte. Ez a nép mely magorinak vallotta magát, Isten tenyerén élt. Magos tudatossággal és szeretet megnyilvánulással rendelkezett. Az őseit Istenként tisztelte, szerette. Egyszer aztán hosszú idő múlva, mindez végett ért. A miérteket nem ismerve, egyre távolabb került attól a szeretett Lénytől, AKI Istenként töltötte be szívében a vezető szerepet. Egyre távolabb került mindattól az ősi földtől és gyökértől, amelyet a magáénak mondva és vallva, egy olyan isteni szemléletet és ráhagyatkozást tudott volna megvalósítani, amelyben az élet szentségét első helyre tudja helyezi, és más népeknek is meg tudja tanítani mindazt a szemlélet és tudatos kiállást amely eredendően magából ered.   Tovább…

Honfoglalóink temetői (Őseink temetkezési szokásai)	Magyar Vagyok-gombos zé	2013.01.24. 12:42
Ha sikerül bebizonyítani, hogy pl. a Tien-santól a Bécsi-medencéig fellelhetők egy adott korszakban alapvetően jellemző és meghatározó tartalmat hordozó tárgyak és jelenségek, akkor kimondhatjuk e hatalmas terület egységét - írja Bakay Kornél. Nem mi választottunk magunknak őstörténetet, hanem őstörténetünk egyszerűen van, létezik, amelyet legfeljebb nem ismer valaki, nem ismer még eléggé, vagy nem is akar megismerni. Ez utóbbi gondolatot fejti ki László Gyula írván a második világháború utáni magyar tudományról, hogy a magyar történettudomány negyven éves szellemi torzulásunk-torzításunk szomorú története; nem tudnak elképzelni önálló kutatást, csak valamilyen irányítás, sugalmazás következményeként. Őstörténetünk és honfoglaláskorunk műveltségének kutatói eddig leginkább azzal törődtek, hogy mit és mikor vettünk át idegen népektől. Mert aminek nem volt finnugor megfelelője szavaink között, ahhoz nem lehetett ősi soron jussunk, így tanították nekünk, és így tanítják ma is fiataljainknak, mintha jóformán egész műveltségünket másoktól kaptuk volna. Hallgatóimat az egyetemen óvtam - folytatva László Gyula gondolatait - ne tévesszék össze a múltat azzal, ami megmaradt belőle. A múlt nem lelet, nem fazék, lakógödör vagy övveretek, zablák, szablyák s mindenféle más, hanem teljes élet… a régészeti kutatások anyaga a tárgy, s így módszere is más, mint a történettudományé. Tovább…

Járjunk őseink nyomában!	Magyar Vagyok-gombos zé	2013.01.22. 19:50
Mit jelképez a szarvas? A magyar nép egyik lélekvezető állata, s az egyetemes mítoszkészlet fontos szimbóluma a szarvas. A barlangrajzoktól a sámánhiten keresztül korszakokon és kontinenseken át követhetjük nyomon a szarvas attribútumát. Külön kiemelném a magyarság ősvallásában betöltött szerepét. Fejtsük meg, hogy mit szimbolizál a szarvas a kollektív tudattalanban, s hogy mit üzen számunkra ez a jelkép! Amióta az emberiség létezik, a szarvas igen előkelő helyet foglalt el a kollektív tudattalanban és a vallásokban. Találkozunk vele az őskori barlangrajzokon csakúgy, mint az ókori kultúrákban. A szarvas agancsa különösen fontos szimbólum, amely az idő periodicitását és a megújulást, az újjászületést reprezentálja. Részint azért, mert a szarvas agancsa újranő, részint azért, mert agancsában a szoláris (Naphoz kapcsolódó) szimbólumot véltek felfedezni. Ilyesformán az agancs nem más, mint a Nap sugara. A kínaiak a szarvast a jóléttel és a hosszú élettel hozták összefüggésbe. A japán sintoizmusban gyakran feltűnik a szarvas a szentélyek képein, amúgy pedig az istenek hátas állata. Tovább…

Őseink szent állatai: a turul és a griff	Magyar Vagyok	2013.01.21. 18:51
A turul A turul kétszer játszik szerepet őseink hiedelemvilágban. Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében - olvassuk Anonymusnál - Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. A Budai Képes Krónika szövegében a középső rész így hangzik: Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak. Emese gyermeke test és vér szerint az apáé volt, Ugek vezéré, aki maga is a Turul nemzetségből származott. Az álomban érkező turul a közvetlen ős, csak ennek az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. A belső-ázsiai népeknél a víz szimbóluma a hatalmat jelöli. Egy tipikus dinasztikus eredetmondával van dolgunk, melynek lényege, hogy a születendő utódokat már előre magasztalja, és fényes jövő jósoljon egy még nem létező dinasztiának. Tovább…

Rontás	Magyar Vagyok-gombos zé	2013.01.21. 18:45
A rontás ősidőktől kezdve jelen volt életünkben, bármi hirtelen rossz történt, akár betegség, kár vagy szerelmi bánat, bármi olyan dolog amire nem találtak ésszerű magyarázatot azonnal rontásra gondoltak. Úgy tartották, hogy egy bizonyos személy vagy harmadik személy bevonásával „megcsinálta” az illetőt. A rontás nemcsak betegséget, hanem lekötést is jelenthetett, még 1974-ben is végzetek olyan beavatkozásokat, melyről azt hitték, hogy azzal a módszerrel megfoghatják a legény szívét a lánynak. Mindenesetre az kétségtelen, hogy a múltszázad elején, amikor a babonaság még igen elterjedt volt sokkal több varázsló eljárásokat végeztek rontásra és annak levételére, mint manapság.   Tovább…

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk