A közös munka öröme |
alfahír |
2014.06.01. 10:20 |
Még szüleink idejében is természetes volt, hogy bizonyos ház körüli munkát együtt végezzenek el, sőt a falu közössége egymást kölcsönösen segítette. Ezt a munkafolyamatot a legtöbb helyen kalákának nevezték, de ismert volt még a móva és a koceta név is.
|
Szakkiz és a szkíták |
alfahír |
2014.06.01. 10:14 |
Az ókori források beszámolnak arról, hogy a szkíták Bartatua vezetésével áttörtek a derbenti szoroson, más néven a Vaskapun és a Kr e 7 században elözönlötték Mezopotámia nagy részét, lerohanták Médiát és az ott élt népeket hosszú éveken át fennhatóságuk alatt tartották. A félelmetes lovas népet szaka néven emlegetik a korabeli feljegyzések, akik különleges viseletükről, egyedi művészetükről illetve sapkájukról váltak ismertté. A mai Irán területén különleges, szaka tárgyakat tártak fel a régészek, az egyik legszebb, szkítákhoz köthető kincs éppen Szakkiz mellől, Zivijéből került elő
|
A Don ősi városa |
Magyar Vagyok |
2014.05.26. 17:18 |
A Don-folyam torkolatát szkíta népek lakták az ókorban. Melléjük települtek a görög kereskedők, hogy Szkítia páratlankincseit megvásárolják és nyugatra szállítsák. Az a hely, ahol az árucsere történt, hatalmas várossá nőtte ki magát, amelyet a görög források Tanaisznak neveztek el.
Régmúlt emlékek
Tanaiszminden bizonnyal a Don-folyam nevéből keletkezett. A nemzetközi szakirodalom szerint a települést a görög hajósok, nevezetesen a milétosziak alapították Kr. e. 600 körül, de azt a tényt nem emlegetik a kutatók, hogy a település és környékét már azt megelőzően is szkíta törzsek népesítették be. A régészeti feltárások bebizonyították, hogy már a bronzkorban is éltek ott lovas népek, akik kurgánsírokba temetkeztek, és ez a fajta temetkezési mód több száz éven át, egészen a római időben is megmaradt. A genetikusok megállapították, hogy az ott élt emberek az R1a haplocsoporthoz tartoztak, ami megint azt erősíti meg, hogy az ott élt lakosok túlnyomórészt szkíták voltak.
|
Kis-Szkítia keresztény sírjai |
alfahír |
2014.05.26. 17:14 |
Román régészek tizenkét sírt találtak az egykori Scythia Minor egyik városában, Tomisban, a mai Constantában.
A sírokat az előzetes vizsgálatok alapján a Kr. u. 3-6. század közé keltezték. A különleges leletekre véletlenül bukkantak egy építkezés során. A területet a Nemzeti Múzeum munkatársai lezárták, hogy nehogy kár keletkezzen a páratlan kincsekben. Elképzelhető, hogy további érdekességek kerülnek elő onnan.
|
Betegségek emberi alakban |
alfahír |
2014.05.21. 17:36 |
A régi magyar babonákban a betegségeket megszemélyesítették. Úgy vélték, hogy emberi alakban jelennek meg és úgy hozzák a bajt a közösségekre.
A betegségek emberi alakban való megjelenítése általában a Kárpát-medence keleti felében maradt meg. A magyar néprajzosok balkáni hatásnak vélik, holott jóval keletebbre, a buddhista hitű sztyeppei népek körében is megvan ez a különös hiedelem. A mitikus mezben előadott történetek valóságos megfigyelésen alapulnak, vagyis, a betegségek embereken keresztül terjedtek szét.
|
A rabszolgák útja |
alfahír |
2014.05.20. 11:28 |
Kevés olyan szabad nép volt, mint a szkíták és utódaik, ahol nem volt ismert a rabszolgaság embertelen intézménye. Sajnos, sok társadalom igényelte az olcsó munkaerőt, ezért a nagy kereskedelmi utak egyik legjövedelmezőbb „áruja” a rabszolga volt.
|
Az utolsó bálvány |
alfahír |
2014.05.11. 10:37 |
Népmeséinkben sokszor olvashatunk kőből faragott kapubálványokról. A régi magyar ünnepi szokásokban is fontos szerepet játszott ez a különös építmény. Úgy tűnik, hogy őseink ehhez kapcsolták régi, kereszténység előtti hiedelmeket.
Bálvány átalakulása
Régen, még a kereszténység felvétele előtt, őseink nem a faluvégi temetőkbe jártak megemlékezni a holt családtagokról, hanem egy tágas helyen összegyűlve áldoztak őseik tiszteletére. Sok helyen szkíta módra bálványokat állítottak. Ezek a kereszténység elterjedése idején jelentősen átalakultak, hol feszületek kerültek helyére, hol pedig a kapufélfához társították a régi hiedelmeket, a kapu ugyanis két, a külső és a belső világ határán emelkedett. A kapufélfa gyakran szerepel a mondákban. Van, ahol emberi alakot öltöttek és kőből faragták ki, máshol csak emberi felsőtest vagy fej látszódott. Máshol csak emberi fejhez hasonló kapuformák terjedtek el.
|
A káromkodás tiltása |
alfahír |
2014.05.09. 11:52 |
Úgy látszik, hogy nemcsak a mai köznyelvben, hanem a késő középkorban is divatban voltak a cifra káromkodások. Az egyházi és a világi hatóságok szigorúan léptek fel ellene, kemény büntetésre számíthatott, aki csúnyán beszélt.
|
“Az istenek eledele” – avagy újra a parlagfűről |
NIF |
2013.05.20. 12:42 |
A parlagfű latin neve : AMBROSIA artemisiifolia. Magyarul azt jelenti: AZ ISTENEK ELEDELE.
“Parlagfű- őssejtszaporító, a rákot is gyógyítja
Parlagfű kiirtása megvezetés !!!
Gyógyszer hatalom áll a parlagfű, mint GYÓGYNÖVÉNY kiirtása mögött.
|
A Kaukázus Aranyembere |
alfahir.hu |
2013.03.06. 10:53 |
A Kaukázus-hegység oroszországi szakaszán szakemberek feltártak egy páratlan sírt, melyben arany ékszerek és különleges fegyverek hevertek. Azóta is folyik a találgatás, hogy az elhunyt mely népcsoporthoz tartozott. Az antik források pontosan leírják, hogy a térség a szkíta-szarmata törzsek lakóhelye volt.
|
|