Az általam pénz-diktatúrának nevezett rendszer ugyanis, azon ravaszkodik már évtizedek óta, hogy az emberiség jelentős részét ki kell irtani. (A migráns ügy is erre megy ki, csak még nem látjuk a végét)

Az uralkodó elitnek nincs már szüksége nagyobb mennyiségű munkáskézre az automatizálás miatt. S így az adósságcsapda rendszerén keresztül már – a természeti népek kivételével –, minden civilizált népesség felett megvalósult egy sajátos uralom. Ez pedig a fogyasztói lét és annak teljesen elbutító rendszere, amely mind az egyént, mint azok államok létét tökéletesen a pénz hatalma alá volt képes integrálni. Jakab István tehát a fején találta a szöget, amikor ezt vetette papírra: „A fejlődésnek teljesen más dimenzióit kell értelmezni és tovább lépni azon a síkon, ami jelenleg ismeretlen a számunkra. Sokunknak magas ez, mint disznónak az ólajtó kilincse, de a kihívások nélkül sosem lesz lehetőség arra, hogy emelkedjünk, változzunk.”

A „Kolumbusz rémálma, avagy a dimenzióváltók analfabétizmusa” – című rövid írásában szépen levezeti a mai hivatalos tudományosság legjellemzőbb korlátait, illetve azoknak a társadalmi közbeszédre gyakorolt káros hatását: „…hogyan értsünk meg egy egyszerű szimbólumot szántóföldjeinkbe égetve, mikor nincs az értelmezési síkunkban ennek a befogadási lehetősége?”

Valójában ez a befogadási lehetőség hiánya az alapja annak az ellentmondásnak is, hogy képtelenek vagyunk visszaemelkedni a magyar minőség szintjére. S ezért nem képes még a jogászság sem felismerni azt az alapvető ellenmondást, ami a nyugati jogrend és a népünk által évszázadok alatt kicsiszolt magyar alkotmányosság között húzódik. Pedig a mindenkori jogrend az egész életünknek a legfontosabb alapja, hiszen az van a legnagyobb hatással a mindennapi gondjainkra is. Jogtudósaink azonban egy olyan liberális-bolsevik oktatásban részesültek (és még ma is ebben részesül az új generáció), ami eleve megakadályozza a magyar alkotmányosság kivételes eredményeinek a felismerését és használatának az újra bevezetését. A pártpolitikusok pedig nemcsak nem pontosan értik, hanem az eddigi korlátlan hatalmuk akadályát látják a magyar alkotmányban. (Egyébként bevezették volna a 2/3-ad segítségével!) Nekik azonban végképp nem az érdekük egy olyan rendszer, ahol nem a pártvezetői EGO, hanem az igazságosság a döntő.

Vegyük már észre, hogy a nyugati mintájú jogrend valóban a bankárkaszt érdekeinek a kiszolgálója. A magyarságtól idegen, forradalmi hévben jött létre, amikor a polgári átalakulásnak nevezett pénzhatalmi hazugság megszületett. Elismerem, hogy óriási tudás is van a pénzhatalom mögött, hiszen az emberi nem legrosszabb tulajdonságaira, az önző EGO uralmára épít. Jakab István sorai – bár egészen más szempontból születtek – de azért zseniálisak, mert lerántják a leplet az ún.”akadémiai tudásról”:

„Itt feszül bennünk az új tudás, de mindösszesen 5% az, amit képesek vagyunk felfogni a létezésből, és akkor még csak a saját dimenzionális érzékelési síkunkról beszéltünk……Mi lennék én azok nélkül az ismeretek nélkül, amire a jelenlegi életemet, világomat felépítem? Mi lennék én a biztonságom nélkül, amit magamnak építettem a konvenciók, utasítások, tanítások sziklakövéből? Egyszer csak kiürülne a fej, kiürülne az elme, és kezdeném megérteni az új dimenzió üzeneteit.”

Magam közjogász lévén, szinte tökéletesen értem azt, amit ezzel az én szakmám felé is üzen: A magyar alkotmány nem azonos azzal amit ma használ az ország! Ki kellene üríteni azt a hamis tudást a jogászok fejéből ami akadály a saját alkotmányunk, saját jogrendünk érvényesülése útjából, s csak akkor lehetne ismét az igazságos és méltányos jogrend bevezetéséről beszélni.

Ma ugyanis a beépített, tudatos gátak akadályozzák annak felismerését, hogy a magyar alkotmányos gondolkodás volt az egyetlen Európában, mely képes volt a pénzdiktatúra és ezáltal a bankárkaszt akaratát évszázadokon át akadályozni. Nálunk soha nem tudott volna működni még az állami pénzszivattyú rendszere sem, ha nincsenek a nyakunkon a Habsburgok. Ám még így is sokkal kisebb volt a mozgástere a királyi hatalomnak a lét akkori legfontosabb alapjának, a földnek birtoklása kapcsán. Egyszerűen nem tudta átjátszani a bankárkaszt kezébe sem a földet, sem a Korona javait. (Ezek akkor valóban közvagyonként működtek!)

Ma már nem a lét alapja a föld – a közgazdászok és politikusok szerint –, hanem a pénz vette át a szerepét. Ám a pénzt nem lehet megenni, s ráadásul nem is valóságos értékjel, hiszen nincs mögötte fedezet, csak a bankok által pénzpórázra fűzött államok hatalma, amit azonban kedvük szerint manipulálnak. A pénz tehát nem is lehetne a lét valóságos alapja, de ezt elhitetik velünk és ma már sajnos minden, e hibás rendszerlogika alapján működik.

A pénz természetesen zseniális emberi találmány és értékjel-csereeszköz funkcióira szerintem nagy szükség is van. Viszont a spekulációs és a hatalmi funkciók tökéletesen feleslegesek a népek számára, mert ezek az értékteremtő nép kifosztásának lettek az eszközei azzal, hogy a pénzkiadás jogát – sőt az elektronikus pénz teremtését is– az államok politikai vezetői átengedték különböző magánbankoknak.

A társadalmak számára tehát a hamis pénz-funkciók teszik a pénzt veszélyes eszközökké, s nem azok, amelyekre szükség van. A média világa azonban elhiteti velünk a spekuláció szükségességét, mert a tőzsdehírek a legnagyobb reklám a kapitalizmus mellett, holott csak fel kellene ismerni: a tőzsde valójában egy métely. Természetesen nem azt állítom, hogy a kapitalizmust tokkal-vonóval a szemétbe kell dobni, mint ahogy a bolsevik banda tette.

Viszont az államkapitalizmus rendje működhetne jól akkor, ha a kamatok és a közüzemi profitok nem magánzsebekbe, hanem a közkincstárba folynának be. Onnan ugyanis a közjót szolgálva kerülhetne vissza a társadalom vérkeringésébe. Most ismét Jakab Istvánt idézem: „…Saját magunk húztuk meg a szemellenzőt tudásunk határainál, ugyanakkor félünk a homályba, az ismeretlenbe megérkezni. Félünk a megvetéstől, a kinevetéstől. A Status Quo az, ami folyamatosan megakadályozza a (valódi)fejlődésünket.Most viszont már nem arról van szó, hogy egyre nagyobbak legyünk, hanem a dimenzionális ugrás, a dimenzióváltás azt jelenti, hogy teljesen más paradigmákat kell észlelnünk, és használnunk.”

Valahogy el kellene jutni oda, hogy István gondolatait a tudományosság, a politika és a média értelmisége is megértse, sőt magáévá is tegye. Ennek a jelen helyzetben csak egyetlen lehetősége lenne szerintem, ha sikerül nép-nemzeti alapon szervezett „ernyőpártot” létrehozni, amely nem a közhatalmat akarja megszerezni az állam felett, hanem vissza akarja adni a magánosított állami hatalmat a köznek, vagyis az alulról szerveződő nemzetnek. (Ezen már dolgozom egy pár éve, s aki segíteni akar, jelentkezzen nálam: 70/3603595)

A fenntartható fejlődés helyett ugyanis – ami az anyatermészet és a társadalom folyamatos tönkretételét jelenti – szerintem olyan váltásra van szükségünk, mely a visszaadja az emberek hitét Istenben, társadalmakat és természetet is megvédi a bankárkaszt lobbistáinak a kártevéseitől. Ne feledd, hogy Jézus korbáccsal verte ki a kufárokat az templomkertből!

Dr. Bene Gábor

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés