Kisboldogasszony |
Magyar Kurír |
2015.09.08. 10:09 |
Szeptember 8-án, Kisboldogasszony – népi elnevezése: Kisasszony – napján egyházunk Szűz Mária születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepli.
Giotto: A Szűz születése (1305 k.)
|
Három részre szakadt ország |
alfahir.hu |
2015.08.31. 16:59 |
|
1541-ben, tizenöt évvel a mohácsi csata után, a magyar főurak széthúzásának köszönhetően a Magyar Királyság területe három részre szakadt.
|
Az alfödi parasztpolgári életmód öröksége a homokbuckákon |
mult.kor |
2015.08.27. 15:42 |
|
Ahogy Kecskemét mellett letérünk az autópályáról, és ráfordulunk az alföldi országútra, önálló kis világba érkezünk. A Kiskunság síkján virágzik a mezőgazdaság, gyümölcsösök és zöldségeskertek, szőlősorok és gabonatáblák mellett, rendezett falvakon át haladunk, amíg Kiskunhalasra érkezünk. Persze nem termelési riportot jöttünk írni – de a vidék leírása nélkül nem lehet megfejteni a hely szellemét, azt a szellemiséget, amiből a kiskunhalasi Thorma János Múzeum is megszületett és az évtizedek során továbbfejlődött. Maga a múzeum is nagymértékben a helytörténetre épül: a város mint közösség ezen az intézményen keresztül ápolja múltjának emlékezetét, olvashatjuk Rajcsányi Gellért a MúzeumCafé legújabb számában megjelenő cikkében.
Századfordulós képeslap Kiskunhalasról
|
Szent Bertalan apostol |
Magyar Kurír |
2015.08.24. 11:25 |
A tizenkét apostol egyikére, a bőrmunkások, csizmadiák, kesztyűsök, könyvkötők, mészárosok, szűrszabók, vargák védőszentjére, akinek oltalmát idegesség ellen is kérik, emlékezünk liturgikus ünnepén, augusztus 24-én.
Szent Bertalan szobra a lateráni bazilikában
|
Szkíta rovás? |
alfahir.hu |
2015.08.22. 10:58 |
|
 Egyre több tudományos eredmény szól a széles körben elterjedt rovás íráscsalád létéről, már a szkíták korában is.
Az első szkíta rovásemlék?
Az első rovásírás emlékekről a modern tudomány bebizonyította: nem a Kr. u. 6. században felemelkedett türköktől, hanem az előtte élt hunoktól vagy szkítáktól származik.
Nemcsak kazak és mongol szakemberek, hanem a közép-ázsiai térséget kutató nyugati történészek és régészek ma már úgy vélekednek, hogy a rovásírást már a Krisztus születése előtti évszázadokban is használták a térségben hatalmas birodalmat létrehozó lovas népek. Például a Kr. e. 1-Kr. u. 1. századi mongóliai hun sírokban számos rovásjelet fedeztek fel a régészek, ezen kívül az Altaj-hegység sziklarajzain is találtak jó néhány rövid feliratot. Ezekről megállapították, hogy a türk rovástól különböző jelek, amit talán a korai korszakban használtak az ott élő lovas népek. Az egyre szaporodó leletek miatt sok kutató úgy véli, hogy a türkök előtt létezett már a hun rovásírás. A feliratok megfejtéséhez a mongol kutatók a székely-magyar ősi írásrendszert akarják felhasználni.
|
A nagyszentmiklósi kincs |
ROVÁS.INFO |
2015.08.19. 11:07 |
|
 Világviszonylatban is jelentős a nagyszentmiklósi lelet, melyen rovásfeliratok is találhatóak. Ezek nagy része magyar nyelvű, de van türk, alán és szláv felirat is.
A világ legszebb aranykincsei
Alább bemutatjuk, hogy mit tartalmaz a bizonyos tizes lista. Külön vizsgáljuk meg az idegen és külön a szkíta mesterek munkáit. Az elkülönítés azonban nem mindig egyszerű, hiszen az idegen kincsek közé is beszivárogtak a szkíta-hun művészet elemei.
|
A pálosok ünnepe |
alfahir.hu |
2015.07.27. 16:48 |
|
A hazai pálosok megülték a Hét Szent Alvó ünnepét, akik szíriai misszionáriusok voltak és befalazásra ítéltettek Decius császár idejében.
|
A csata, amely majdnem öngyilkosságba kergette a szultánt |
MTI |
2015.07.22. 17:13 |
|
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én e napot, július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
A nándorfehérvári csata. Ismeretlen 19. századi festő munkája
|
Dugovics Titusz hős várvédő emlékére |
magyartudat.com |
2015.07.21. 10:55 |
|
Dugovics Titusz a magyar történelem legendás alakja, katona és hősi várvédő.
A fennmaradt írásos emlékek szerint Hunyadi János harcosa volt, és részt vett a várnai csatában is. 1456-ban a nándorfehérvári csatában lelte halálát, s ennek a csatának köszönheti hírnevét is. Mivel másképpen nem tudta megakadályozni a török zászló kitűzését a várfokra, a török zászlótartó katonát magával rántva hősi halált halt.
|
Magyarrá vált remete szentek |
alfahir |
2015.07.16. 19:21 |
|
A katolikus egyház július 17-én emlékezik meg Zoborhegyi Szent Szórádra és Szent Benedekre, akik lengyel földről érkeztek hazánkba.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
