A negyedik mozgósítást követően az ország keleti régiójában kihirdették a rendkívüli állapotot. A miniszterelnök bejelentése sokkolta a közvéleményt. Sokan aggódnak Kárpátalján is, hisz nem tudják, ez mivel jár, mire kell felkészülni. Na és mi történik, ha kihirdetik az oly sokat emlegetett hadiállapotot - írja a karpathir.hu.

Mi fán terem a rendkívüli állapot?

A rendkívüli állapotból mi eddig szinte semmit nem éreztünk, s mint azt Andrij Szikora, a megyei katasztrófa-elhárítási szolgálat helyettes vezetője mondja, ez így is marad. A rendkívüli állapottal járó teendők ugyanis leginkább őket érintik. Az ilyen helyzetről és a vele járó intézkedésekről is az Ukrán Polgári Védelmi Törvénykönyv rendelkezik.

– A jogszabály szerint három válfaja van a rendkívüli állapotnak: természeti, technogén és szociális – mondja a helyettes vezető. – Jelen esetben a harmadikról van szó. Ezt háború, lokális és regionális konfliktusok, például nemzetiségi és vallási alapon kirobbant villongás, éhínség, kiterjedt sztrájkok és tömeges rendbontások esetén lehet életbe léptetni. Az állami szolgálat helyettes vezetőjének tájékoztatója szerint az intézkedéseik sorát a polgárvédelmi objektumok feltérképezésével kezdték. E szerint Kárpátalján háborús konfliktus esetén 584 létesítmény szolgálhatná a polgárok biztonságát. Ezek közül 258-nak már felmérték az állagát. A nagy befogadóképességű és megfelelő állapotú óvóhelyek, pincék száma 140. A szolgálat legfontosabb teendője a felújításra szoruló menedékhelyek rendbetétele. 64 objektum viszont teljesen használhatatlan, mondta Andrij Szikora.

„Mindent a frontért”

van Vaszilcjun ezredes, a Kárpátaljai Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka a karpathirhu-nak elmondta, a hadiállapot bevezetését az Ukrán Nemzetvédelmi és -biztonsági Tanács (RNBO) kezdeményezheti, a javaslat az államfő elé kerül, majd az elnöki rendeletet a parlamentnek kell jóváhagynia és csak a ratifikálást követően lép életbe. A lakosságot a médián keresztül azonnal tájékoztatják. A hadiállapotot Ukrajna elleni katonai agresszió, az ország függetlenségét, területi egységét fenyegető fegyveres konfliktus esetén vezethetik be. A rendkívüli állapottal ellentétben, ami az ide vonatkozó törvények szerint nem tarthat tovább 60 napnál, a hadiállapotnak nincs meghatározott időintervalluma, ugyanakkor a bevezetésről és alkalmazásról szóló rendeletben meg kell határozni az időtartamot.
– A hadiállapot ideiglenes igazgatási forma, amikor a polgári (béke) jogok egy része felfüggesztésre kerül, a hatóságok feladatait, megnövekedett jogkörrel, katonai parancsnokságok látják el – fogalmazott. – Lezárják a határokat, kijárási tilalmat vezethetnek be, az állandó lakhelyet csak külön engedéllyel lehet elhagyni, korlátozhatják a sajtószabadságot, a gyülekezési jogot. Az állami struktúrák kiemelt védelem alá kerülnek. Honvédelmi kisegítő szolgálatra, fegyvertelen munkaszolgálatra kötelezhető a lakosság, az ipar átáll a katonai termelésre. A lakossági ingatlanokat, földterületeket és gépjárműveket katonai célokra használhatják fel „mindent a frontért, mindent a győzelemért” jelszó alatt.
– A hadiállapot bevezetése nyílt hadüzenetet is jelent?
– Bizonyos értelemben igen, ugyanis meg kell nevezni az agresszort, milyen irányból érkező támadás ellen készülnek védelemre.

15 ezer behívót kézbesítenek

Ivan Vaszilcjun elmondta, Kárpátalján a tervek szerint 15 ezer behívót kézbesítenek a részleges mozgósítás negyedik – ami január 20-án kezdődött és 90 napig tartó – hullámában. Eddig 1089 behívó került átadásra, 657-en jelentek meg a lakhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságokon és 385-en estek át az egészségügyi alkalmassági, köztük pszichés és mentális vizsgálatokon, 208 személy felelt meg, míg 279-et további vizsgálatokra küldtek. Kedden az első körben 36 tiszti és őrmesteri rangban lévő személy kezdte meg a továbbképzést. Az ezredes kifejtette azt is, hogy míg az első időszakban az érintett bejelentett lakcímére vitték a behívókat, a jövő héttől munkahelyekre is ellátogatnak.
– Hét eleji hír, hogy feketelistára kerülnek azok, akik kibújnak a mozgósítási kötelezettség alól…
– Folyik a jegyzőkönyvezés azokról, akiket többszöri megkeresés után sem találtunk otthon, külföldön dolgoznak. Ezeket az adatokat továbbítjuk a rendvédelmi és nyomozati szerveknek, melyek minden egyes esetet egyénileg vizsgálnak ki. Tudjuk, hogy sokan megpróbálnak kibújni állampolgári kötelezettségeik alól. De mindenkinek meg kell értenie, ha nem most, akkor, majd az idei évre betervezett két további mozgósítás során ismét célkeresztbe kerülhetnek.