A Jobbik lebontja a helytartóság falait 2015.03.16. 10:40, Hunhír.info
Szakrális helyszínt foglalt vissza a nemzeti ellenzék (helyszíni tudósítás) + képtár

Több mondanivalót is hordoz Szávay Istvánnak, a Jobbik alelnökének azon megállapítása, hogy a nemzeti ellenzék lebontja a helytartóság falait. A párt budapesti Petőfi-szobornál tartott ünnepi rendezvényén a szabad, független, megbecsült Magyarországot követelő alelnök egyből figyelmeztette is a több ezer fős ünneplő tömeget: pár évvel ezelőtt még a bukott várospusztítóba fojtották bele álszent és képmutató szavait, itt ezen a szakrális helyszínen, amelyet most jelképesen és valójában is visszavett a nemzeti párt az évtizedeken keresztül bitorló liberálisoktól. Hogy mennyire jelentős ez a kitétel, jól mutatja, hogy a Szabadság téri emlékmű ellen őrjöngők egyik arca, a pufajkás munkásőrből lett bukott zsidó vezér lánya, Zoltai Andrea két-három hasonszőrűvel ott rikoltozott a Jobbik-ünnepély elején, hogy fasisztáknak nem adják a liberálisok meghatározó terét. Az uszító nőszemélyt és párfőnyi csapatát még időben kezelték a rendőrök, mielőtt még a tömegből jutott volna eszébe valakinek, hogy figyelmeztesse a nekünk_minden_jár_azér_mer_ elveket vallókat, a nemzeti erő örökre száműzi a Petőfi-szobortól a liberális eszméket és azok hordozóit.
Szávay István a jól megkoreografált, több ezres tömeg előtt tartott rendezvényen - amelyet egyformán színesített a kárpátaljai Credo együttes hazafias dalokból álló műsora, mint a nagygyűlést követő monstre Romantikus Erőszak-koncert - egyebek mellett közölte hallgatóságával, hogy bárki bármit mond, az elmúlt 25 év nem azt tükrözi, hogy ezekért a történésekért, eszmékért küzdöttek volna az 1848-as ifjak. Szólt arról, hogy most sem tudtunk leszámolni a 25 éves vörös múlttal, még mindig problémát jelent, ha valaki tiltakozik az ellen, hogy egy iskolai intézmény Ságvári Endre nevét viselje, és magyar nemzet nem ismerhette meg a vörös múltat is szimbolizáló állambiztonsági iratokat.
Szávay felhívta a figyelmet, hogy le kell végre dönteni a helyhatóság falait, azt, hogy idegenek határozzanak a magyarok helyett, és hazánk az Európai Uniónál is nagyobb gyarmati függést körvonalazó új gazdasági szövetség része kíván lenni.
Idézte a 12 pontot, annak aktualitását, és leginkább azt nehezményezte, hogy az uniót Erdéllyel kitétel napjainkra egy autonómiaálommá redukálódott, amely viszont mindenképpen jár az elszakított területen élő székelységnek. Utalt arra is, hogy a márciusi ifjak egyértelműen követelték a magyar katonák külföldről való hazahozatalát. Ezzel kapcsolatosan Szávay úgy fogalmazott: napjainkban nem honvéd áll az ezeréves határon, hanem idegen érdekek kiszolgálása miatt idegenben teljesít szolgálatot ahelyett, hogy a hazát védené. Szávay nyilvánvalóvá tette az ország előtt álló legfontosabb kötelességet: minden magyart meg kell védenie.
Az ellenzéki párt másik alelnöke, Apáti István szintén tiltakozott a magyar katonák idegen érdekekért való feláldozása ellen, és a honvédelem mellett a másik stratégiai kérdést, a földvédelmet is a legsúlyosabb témák közé sorolta. Apáti figyelmeztetett, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a magyar földnek a kisgazdáknak, a középparasztoknak a kezében kell lennie. Az alelnök érdekes párhuzamot vont az államférfiúi gondolkodás és a jelen politikai élet egyes szereplőinek megnyilvánulásai között. Mint fogalmazott, Széchenyi csak adott, a mostani politikai elit pedig csak elvesz. Az elmúlt 25 év politikai elitjét csak az érdekelte, hogy mennyit lophatnak a közösből - fogalmazott Apáti, aki a közelmúlt eseményei közül azt is megemlítette, hogy a 2010-ben beköszöntött úgynevezett diszkont szabadságharc sajnálatos módon annyi eredményt sem tudott elérni, hogy például kiderüljön: milyen idegen állam katonái támadták meg a magyar népet Budapesten 2006. október 23-án.
A nemzeti nagygyűlésként hirdetett rendezvényen Janiczak Dávid, Ózd polgármestere, akit az utóbbi idők jobbikos sikeremberének tartanak az önkormányzatiság területén, egyértelművé tette saját győzelme kapcsán is, hogy fordulhat a kocka, és a jelenlegi kormánypártiból könnyen ellenzéki lehet. Minden diktatúra, egyeduralom megdönthető, hisz nincsen bebetonozva - nyomatékosította a fiatal politikus, aki az emberek lelkére is hatva a kokárdát a szabadság és a magyarság szimbólumának nevezte.
A fősodor leginkább arról tájékoztatott a mai rendezvények kapcsán, hogy elmaradtak a lengyelek az állami ünnepségekről, viszont hogy a lengyel barátaink mégis csak ideutaztak Magyarország nemzeti ünnepére, az is jelezte, hogy a Petőfi-szobornál a jobbikos és a nemzeti színű zászlók mellett lengyel zászlók sokasága tűnt fel. Marian Kowalsky, a lengyel Nemzeti Mozgalom államfőjelöltje a lengyel-magyar barátságot méltatta, amelyet semmilyen aktuálpolitikai kérdés nem befolyásolhat, és Magyarország legigazabb pártjának nevezte a Jobbikot. Kijelentette, hogy a magyar és a lengyel hazafias erők összefogása, ez az új szövetség ismét Közép-Európa vezetőivé teheti a két országot.
Az ünnepség szónokai, a Jobbik Ifjúsági Tagozata, a fővárosi Jobbik és a lengyel testvérpárt küldöttsége megkoszorúzta a magyar és lengyel zászlók gyűrűjében a Petőfi-szobrot. A Romantikus Erőszak elnevezésű formáció pedig monstre koncerten egyrészt bemutatta az alkalomhoz illő, Petőfi megzenésített verseit tartalmazó új lemezanyagát, másrészt előadta azokat a már közismert nemzeti rock indulókat és balladákat, amelyek lassan két évtizede fémjelzik a zenekar töretlen kitartását a nemzeti eszmék iránt.
A rendezvényen az Új Magyar Gárda és a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai is részt vettek, biztosítva a közvéleményt arról, hogy van még erő, amely ha kell, a vidéken élő elesettek bántalmazottak és félelemben élők segítségére siet.
|