Azt kifogásolta, hogy a magyar hatóságok aránytalanul jártak el az Erzsébet híd forgalmának 2002-es megbénításáért kiszabott bírság megállapításakor.

A strassburgi székhelyű EJEB az ítélethozatal eredményét ismertetve kedden közölte: nem fogadta el Budaházy György azon indoklását, hogy a demonstráció politikai döntés által kiváltott spontán megmozdulás volt. Az emberi jogok európai egyezményének a gyülekezési szabadságról szóló 11. cikkelyére támaszkodva a bíróság mérlegelte, és nem találta arányosnak a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog használatának mértékét és a közlekedési fennakadások által okozott kárt - áll az EJEB indoklásában.

Budaházy György azért szervezett megmozdulást Budapest egyik legforgalmasabb hídjára a 2002-es országgyűlési választások után, hogy halasszák későbbre a szavazólapok megsemmisítését, és számolják újra a voksokat. Budaházy néhány társával a híd valamennyi sávját elfoglalta, akadályozva ezzel a forgalmat - mindegy 23 ezer ember közlekedését zavarva - reggel nyolc és déli tizenkét óra között. Budaházy ellen a magyar hatóságok eljárást indítottak, és végül az anyagi károk megtérítésére és 30 nap közmunkára ítélték.