Az mno.hu közölt egy összeállítást az Orbán-kormány furcsa támogatási politikájáról, amelyben kiemelte az Audi gyár tavalyi állami támogatását. Mint ismert, a kabinet 2015-ben 6 milliárd forinttal támogatta az Audi győri motorgyárának újabb 32 milliárd forintos fejlesztését.

Hatmilliárd osztva háromszáznyolcvannal

Emlékezetes Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2015 októberében tett győri bejelentése:

az Audi motorgyárának fejlesztése azt eredményezi, hogy minden eddiginél környezetkímélőbb és alacsonyabb fogyasztású motorokat gyártanak, a beruházással 380 új munkahely jön létre a győri motorgyárban.

A tárcavezető elmondta azt is, hogy

a magyar autóipar évek óta tartó kirobbanó formája bizonyítja, Magyarország 2010 óta helyes stratégiát folytat azért, hogy az országot Európa termelési központjává tegye.

Összeszerelő-üzem

Jellemző módon hazánkban inkább az élőmunkára fókuszálnak a németországi központú multinacionális üzemek, amit meg is tehetnek, hiszen

a magyar munkaerő ötödével olcsóbb, mint a német, s bár szakmailag értékes, de érdekképviselettel nem rendelkezik.

Igaz, anyagi, vagy erkölcsi támogatást a kormányzat részéről sem kapnak a magyar munkavállalók.

Ami abban az esetben talán meglepő is lenne, ha hinnénk annak a kormányzati kommunikációnak, amely a magyar függetlenedési folyamatokról zeng ódákat.

Felügyelet alatt

Már régóta „jó irányba” mennek a dolgok

"A német ipar Magyarország szövetségese, mert nem a piacunkat akarja megszerezni, hanem szüksége van a munkánkra. Mi magyarok gyarmatosítóknak tekintettük azokat, akiknek csak a piacunk kellett, és mindig szövetségesnek tekintettük azokat, akiknek szükségük volt a munkánkra is"

- magyarázta még 2012-ben Orbán Viktor miniszterelnök Kecskeméten, a Knorr-Bremse haszongépjármű üzletágának beruházását bejelentő rendezvényen, hogy a német multi Széchenyi Terv keretében 1,2 milliárd forint összegű támogatást kapott a kormánytól. Az új gyár egyébként 110 munkahelyet teremtett.

A német ipar hazai politikai támogatása olyannyira átesett a ló túlsó oldalára, hogy ennek okán még az Egyesült Államokkal megkötésre váró szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP) is elfogadná az Orbán-kormány. Ahogy az elhangzott a parlamenti vitanapon:

"a megállapodásnak jelentős befolyása lesz a német piacra, márpedig ami ott történik, az élet-halál kérdése Magyarország számára".

S hogy kiknek élet-halál kérdése dolgoztatni a magyarokat?

Ahhoz, hogy az Orbán-kormány egyáltalán képes legyen felmutatni gazdasági bővülést, bizony mélyen a zsebébe kellett nyúlnia. Az adókedvezmények mellett milliárdos támogatásokra is számíthatnak hazánkban a "szövetséges" multik.

A VW-konszern beszállítója, a Bosch hazai leánya: tavaly 1,4 milliárdos támogatásból részesült, illetve a következő öt évre elosztva 5,37 milliárd forint kutatás-fejlesztési támogatást is jóváhagytak neki.

A Continental Hungária Kft. 1,05 milliárd forintos készpénztámogatást nyert el novemberben.

A francia  Le Bélier ajkai beruházása 507 milliós támogatást kapott.

A nagyok között egyedüli magyarként, a békéscsabai székhelyű Csaba Metál Zrt.-nek pedig 1,3 milliárd forint jutott.

A forgóajtó-jelenség

Korábban írtunk arról, hogy az izraeli központú Teva nemcsak Horvátországban van jelen közvetlenül a politika legfelső körében, hanem az Orbán-kormányban is fontos szerepet kapott.

Természetesen nemcsak a gyógyszeripari-, biotechnológiai lobbi képviselteti magát a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, hanem a német autóipar is. Ugyanis a feljebb már hivatkozott Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatának ügyvezető-igazgatóját, Lepsényi Istvánt igazolta át 2015-ben a Fidesz-kormány a Nemzetgazdasági Minisztériumba, gazdaságszabályozásért felelős államtitkárnak.

Balra a német autóipar, jobbra pedig a magyar állam képviselője (fotó: Szigetváry Zsolt - MTI)

Ennyit a szabadságharcról...