Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke elmondta: nagyon meglepődtek, amikor tavaly a KSH úgy döntött, hogy az idén nem publikálja a létminimum-adatokat, amelyek a szakszervezetek számára 25 éve fontos indikátorai voltak a társadalmi fejlődésnek. Ezért a MaSzSz úgy határozott, hogy maga készíti el a számításokat. Ezek az adatok képezik majd a 2017-es bértárgyalások alapját - mondta.     

A projektet a Friedrich Ebert Alapítvány is támogatta - tette hozzá.

A magyarországi mélyszegénységről, nyomorról itt írtunk bővebben.

A szakszervezeti mozgalom egyetért abban, hogy fel kell számolni a dolgozói szegénységet, ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) szeretné elérni, hogy a 73 ezer forintos minimálbér érje el a létminimum értékét - mondta Kordás László, a szervezte elnöke kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Hozzátette, szeretnék azt is elérni, hogy ne legyen gond a hónap végén a létfenntartás azoknak, akik tisztességesen ledolgoznak napi 8 órát, ők legalább a létminimumot keressék meg.
    
Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója elmondta: az eredményekben megjelenik az életszínvonal-változás is. Hozzátette, becsléseik szerint tavaly a számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41 százaléka, valamint nem éri el a létminimum összegét a nettó bevétel a legalább egy keresős családok harmadánál.
    
Megjegyezte: az egy felnőttből álló háztartás 2015-ös 88 016 forintos létminimum értéke 0,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
    
A sajtótájékoztatón közreadott tanulmány szerint a létminimum számításba bekerült háztartások kiadásaik 30,8 százalékát fordítják élelmiszerre, 22,8 százalékát lakásfenntartásra - aminek több mint kétharmadát rezsire költik -, és 9 százalékot közlekedésre. Ezen felül egészségügyre, testápolásra 5 százalékot költenek, telefonálásra 6,5 százalékot, míg ruházati cikkekre 3,6 százalék jut, oktatásra, művelődésre és szabadidőre pedig 5,3 százalék.
    
Közölték, a létminimum nem szegénységi küszöb, hanem egy olyan jövedelem, amely mellett biztosítható egy háztartásban az alapvető szükségleten túli igények kielégítése is.
    
A tavalyi létminimum értékek meghatározásához 1719 háztartás adatait vették figyelembe, amelyek mintegy 728 ezer háztartásban élő 1 millió 431 ezer embert reprezentálnak. A havi átlagos létminimumérték háztartásonként 173 ezer forint volt.
    
Az adatokból kiderült: a nyugdíjasok esetében a havi átlagos létminimum 79 214 forint egy személy esetében, míg két személynél 136 425 forint.

MTI nyomán