A Soros-egyetemnek Pisában van campusa. Aki azt állítja, hogy a Soros- egyetem (CEU, Közép-európai Egyetem) hazudik saját magáról, az nem csak a tanszabadság, az Egyesült Államok, a szabad világ, a demokrácia, a felvilágosultság, stb. ellen van, miközben rejtett és nyílt antiszemita, hanem magának az egyetemnek a tekintélyét ássa alá - akár visszafordíthatatlanul is.

A Soros-egyetemnek Pisában van campusa. Aki azt állítja, hogy a Soros- egyetem (CEU, Közép-európai Egyetem) hazudik saját magáról, az nem csak a tanszabadság, az Egyesült Államok, a szabad világ, a demokrácia, a felvilágosultság, stb. ellen van, miközben rejtett és nyílt antiszemita, hanem magának az egyetemnek a tekintélyét ássa alá - akár visszafordíthatatlanul is.

A felfedezés egy internetes kereséssel indult. Az egyetemek világrangsorolását végző három legismertebb közül megnéztem két kedvencemet. Elsősorban a sanghajit, majd a QS-t.

Ezt azért tettem, mert a Soros-egyetem saját tekintélye alátámasztására és nyomában a hazai sajtó csupán a Times Higher Education rangsorát idézi, amelyben benne van a világ 301-350 legjobb felsőoktatási intézményének kategóriájában. Hiszen a sokszínűség gyönyörködtet, nem beszélve arról, hogy egy tisztességes körkép megadásához nem lehet csak egyetlen, a reklámozó által előnyben részesített forrásra hivatkozni.

Különben is, a brit Times rangsorolása kicsit nacionalistának tűnik (jól fogalmaztam?), mert az a másik kettővel szemben saját, brit egyetemét, az oxfordit hozza ki elsőnek, szemben a Harvardot első helyre tevő, tehát a nacionalizmus nyomát sem mutató sanghaji rangsorolásnak vagy a QS, amely az ugyancsak amerikai MIT-t.

Nyilván keresési ügyetlenségemnek tudható be, de sem a sanghaji 2016- os rangsor legjobb ötszázában, sem a QS 2016-17-es, kilencszázas rangsorában a CEU-t nem találtam.

Viszont mindhárom rangsorban fantasztikusan előkelő helyen áll az autoriter, illiberális Szingapúr városállamnak nem csak vezető, de több egyeteme. A QS rangsorában az ottani Nemzeti Egyetem a világ 12- ik legjobbja. Ami azt mutatja – de ezt csak suttogva szabad mondani, mert nálunk médiadiktatúra van -, hogy a szabadságban naponta fürdőző demokrácián túl is van élet.

Ezután kerestem fel a Times Higher Education listáját, hogy egy közelebbi pillantást vessek, mit találok ott.

És valóban: a 301-350-ös kategóriában ott található a Közép-európai Egyetem, ezzel a címmel: Nádor u. 9, Budapest 1051, Magyarország.

Telefonszámot is találtam ott, de meglepetésemre nem az ismert +36-os ország hívó kóddal, hanem a +39-cel. A teljes szám +39 050 50 9111.

Ó, mondtam, ez fantasztikus! Hiszen ez Olaszország!

Noha vasárnap kora délután volt, fogtam magam és felhívtam a számot.

Egy nagyon kedves hangú hölgy vette fel a kagylót.

Elmondta, a Scuola Normale Superiore de Pisa egyetemet hívtam. Örömömben felkiáltottam, hiszen ez egy olyan szuperelit olasz egyetem, amelyen mellékesen egy német barátom is tanít. A ferdetornyos város Piazza dei Cavalieri (Lovagok tere) 7-es számon található egyetem nem semmi.

I. Napóleon francia császár alapította 1810. október 18-án. Aki szerint tehát a Soros-egyetem nem patinás az minden olyan jelzőt megérdemel, mint amivel kezdtem a cikket.

Három Nobel-díjas is végzett itt. Giosué Carducci költő, Enrico Fermi és Carlo Rubbia fizikusok. Igen, Fermi.

Ami nyilván gazdagítja azt az öregdiák névsort, amelyet a Times rangsorához csatoltan saját magáról a CEU ad meg a nála végzettekről, három nevet említve: Srdan Cvijic szerb politológust, Ilir Dugoolli, Koszovó norvégiai nagykövetet, és Berényi Józsefet, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökét.

Talán érthető, hogy mekkora örömet okozott a CEU eddig álszerényen és így mélyen rejtett kapcsolatának felfedezése és felfedése. Netán az is érthető, hogy „print screen”-nel és másként is elmentettem, nehogy a CEU eme olasz ikerségét bizonyító számait e cikk megjelenése után valódi szerénységből törölje.

Az viszont elgondolkodtató, hogy nem csak a Soros-egyetem budapesti komplexuma, de rejtett kapcsolati egyeteme is végveszélyben van.

Ezt onnan lehet tudni, hogy a CEU előtt április elsején demonstráló Miss Attila, a létében és múltjában is száz százalékosan hiteles Demokratikus Koalíció ifjúsági szervezete, az Ifjú Demokraták Egyesületének alelnöke kijelentette: Putyin elnök „utasította magyar beosztottját és szinkronhangját”, Orbán Viktort a Közép-európai Egyetem bezárására. Miután Putyin csápja Pisáig is elnyúlik, I. Napóleon hamarosan foroghat a párizsi Invalidusok templomában.

Pedig milyen kár lenne elsősorban a CEU-ért. Micsoda diákokat veszítenénk ezzel!

A Magyar Nemzet február 16-i címoldalán fogadott bennünket ez a diadalittas fő- és alcím: Brit kutatók bojkottálják az MMA-t - Magyar filozófusoknak is közük van ahhoz, hogy meghiúsult a nemzetközi rendezvény.

A cikkből kiderül, hogy Kajtár László, a Közép-európai Egyetem doktorandusza a brit oktatóknak írt, Magyarországról és az MMA-ról adott felvilágosító levele kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy elmaradt az MTA Filozófiai Intézete és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) által megrendezni kívánt Művészet, igazság és tudás című konferencia. Eléggé el nem ítélhető kíváncsiságtól hajtva azonnal megkérdeztem a Soros-egyetem sajtósát, hogy mi a véleményük diákjuk bojkott felhívásáról. Azt felelték, hogy diákjaik autonóm módon működnek.

Ami természetesen igaz lehet, csak felvetődik a kérdés: vajon egy egyetem szellemisége, netán az ott tanulóknak egyfajta igazodási kényszere intézményükhöz nem hathat-e némiképp iránytűként a diákok akkori és későbbi magatartásában? Például tiltakoznának-e, hogy Washington most éppen Jement bombázza szét Szaúd-Arábia nevű stratégiai szövetségesét előre tolva?

A Magyar Nemzet egyébként április elsején a CEU-ügyben írt vezércikkét úgy kezdi, hogy „A sokszor hivatkozott csehek, akikről a hazai jobboldal makacsul mondogatja, milyen jól tették, hogy nem kértek a Közép-európai Egyetemből, egy nullponton, választási helyzetben döntöttek”.

Ami miatt - makacs jobboldaliként - kénytelen vagyok engedelmeskedni az emlékeztetőnek.

Azzal kezdve, hogy 1993-ben nem a „csehek”, hanem a „csehszlovákok” menesztették Soros egyetemét, amelyet a magyar kormány fogadott be széles mosollyal és alázattal - – egyébiránt az akkori, értékelvűen jobboldali Pesti Hírlap felháborodásától kísérve.

E prágai menesztésről – amelynek okozóját, Václav Klaus akkori csehszlovák miniszterelnököt, majd későbbi cseh elnököt az Orbán- kormánynak tanácsadónak kellene felkérnie – egy kitűnő értekezés is született Tereza Pospísilovától , a világhírű prágai Károly Egyetem tanárától, amelyet 2012 szeptemberében ismertetett egy konferencián.

Ebben elmondta, hogy a fő oka, amiért a Soros-egyetemet csomagolásra késztették – Václav Havel akkori csehszlovák elnök ellenkezésén is átgázolva - az volt, hogy az kifejezetten „anti-nacionalista” projektként működött.

Most már csak azt kellene megtudni, hogy vajon a CEU rejtett pisai hidrája minden látszat ellenére követi-e itteni testvére eme hűségesen megőrzött antinacionalista projektjét.

mho