Nemcsak a radikalizálódásnak vannak vadhajtásai, hanem a néppártosodásnak is, nekem inkább az utóbbiak nyesegetése a testhezállóbb feladat. Tanulnunk kell mások hibáiból is, hiszen pl. a Fidesz néppártosodásának a [fenti] képpel illusztrált vadhajtása nemcsak szimbolikus: azzal párhuzamosan programpontjaikat (pl. a magyar föld magyar tulajdonban tartását) is feladták az "Egy a tábor, egy a zászló" jelszó mentén beolvasztott kisgazdák. Figyelnünk kell, hogy a Jobbik néppártosodása ne így történjen! – írja Fb-oldalán Novák Előd. Alább a folytatás.

Korábban is felhívtam már a figyelmet rá: a néppártosodás vadhajtásait is le kell nyesegetnie valakinek, igyekszem is, mert vannak vállalhatatlan elhajlások azon a téren ugyanúgy. Pl. egy megyei Jobbik-alelnök önkormányzati képviselőnk a tiszteletdíját a helyi cigány kisebbségi önkormányzatnak akarta felajánlani… Szerencsére nem vagyok egyedül a pártelnökségben azzal a vélekedéssel, hogy a néppártosodásnak is vannak túlkapásai. Miként van olyan alelnöktársam is, akivel pedig abban értek egyet: a néppártiság az elvtelenség szinonimája, vagy legalábbis eddig az volt.

Ami pedig politikusaink "klasszikus" vadhajtásait illeti: a „Zsidómentes Magyarországot”, vagy cigányügyben egy lőszerre írt „Pujacsendesítő” jelző és hasonló Facebook-bejegyzések számomra is elfogadhatatlanok, és szerzőik is belátták már, hogy viccnek is durva volt. És főként: soha nem volt a Jobbik programja, és nem is lesz. Attól, hogy politikai ellenfeleink támadtak ezekkel minket, még nem jelenti azt, hogy zsigerből meg kell védjük ezeket az erkölcsileg és politikailag is vállalhatatlan megnyilatkozásokat. Le kell számolnunk az általánosító, kollektív ítéletekkel, melyek soha nem voltak a Jobbik programjában, sőt íratlan alapvetéseinkben sem. Szó sincs tehát polkorrektkedő elhajlásról, amikor ezeket joggal elítéljük. Ezeket nemrég kifejtettem már.