KŐVÁRY LÁSZLÓ AZ OLÁHOKRÓL |
NIF |
2016.03.13. 12:11 |
|
rom%C3%A1n.jpg?zoom=2)
A sorozat egy igen pikáns részéhez értünk ezzel, hogy az oláhokat mutatjuk be. Bevallom számomra több szempontból furcsa volt ez a leírás. Elsősorban tömörsége miatt. Nyilván azért amit a szerző is bevall, hogy igen csekély a rendelkezésre álló adat ezzel az igen furcsa embertömeggel kapcsolatban. Eredetükkel kapcsolatban négy féle verziót is felsorol, és itt jött számomra az újabb meglepetés, hogy ő egy korai dáko-román elméletet tart leginkább elfogadhatónak. Annyira nem tudtak semmit ezekről az emberekről, hogy ténylegesen elfogadták, hogy a római kolóniák itt ragadt leszármazottjai. Kőváry tehát még ténylegesen rómainak gondolta őket. Ez a dák vonal úgy tűnik, csak később jött be a magyar köztudatba. De végülis mindegy, mert egyikhez sincs semmi közük. Ezen kívül sajnos nem sok mindent tudunk meg róluk, de azt mindenképp, hogy a társadalmi fejlettségnek igen alacsony fokán álltak. Valószínűleg ezért sem foglalkoztak velük komolyabban. Most már látjuk, hogy hiba volt.
|
KŐVÁRY LÁSZLÓ A SZÁSZOKRÓL ÉS AZ ÖRMÉNYEKRŐL |
|
2016.03.13. 12:06 |
|
A sorozat mostani részében két népet is bemutatok egyszerre, mert a róluk készült leírások kicsit rövidebbek, viszont annál érdekesebbek. Látni fogjuk, hogy milyen egyedi módon adja elő, hogy bár a szászok semmiben sem különböznek a németektől, a nyelvük mégis mennyire más. A második részben pedig a kor kereskedőit, az örményeket mutatja be, akiknek jellemrajza is ennek megfelelő.
|
Szegény zsidók! Már a középkorban is állandóan üldözték őket! Vajon miért? |
NIF |
2016.03.10. 16:24 |
|
Zsidó rituális gyilkosság ábrázolása
|
A SZÉKELYEKRŐL |
NIF |
2016.03.09. 11:31 |
|
A tegnap útjára indított sorozat (A magyarokról) következő része már önmagában is különleges, hiszen miért veszi a szerző külön a magyarokat a székelyektől? Erre ő maga ad választ a leírásban, és jelzi is, hogy jogos a felvetés. Ahogy az előző részben, úgy itt is arra szeretnék rávilágítani, hogy egy 1847-es leírásban hogyan látják a kor emberét, és gondolkodjunk el azon, hogy mi hogyan látjuk napjainkban ugyanezt a népet.
|
A MAGYAROKRÓL, I. rész |
NIF |
2016.03.05. 17:20 |
|
Van nekem egy méltán híres névrokonom, aki több mint másfélszáz évvel ezelőtt alkotott hasonló dolgokat, mint én napjainkban. Félreértés ne essék, nem szeretném magam egy lapon említeni vele, de büszkeséggel tölt el, hogy a nyomdokaiba léphettem. Kőváry Lászlóról van szó, akinek egy számomra fontos munkájából szeretnék itt egy sorozatot készíteni. Az „Erdélyország statisztikája” című munkájában messzemenő részletességgel írja le a keleti országrész akkori viszonyait. Ami engem különösen megfogott a műben az a népek leírása. Egy szép beszédű székely emberről beszélünk, akinek már önmagában a stílusa magával ragadó. Ez a könyv 1847-ben jelent meg Kolozsvárott. A leírtakat változtatás nélkül, az eredeti helyesírással közlöm. Az általa elemzett népek jellemének leírását szeretném kiragadni, de távol álljon tőlem, hogy messzemenő következtetést vonjak le bármiből, csak érdekességként szeretném ezeket a leírásokat közölni. Elsőként a magyarokat vegyük górcső alá.
|
A szkíták apostolának ünnepe |
alfahir.hu |
2015.11.30. 15:30 |
|
A késő ókori kereszténység egyik legnépszerűbb szentje Szent András volt, Jézus egyik kedvenc tanítványa. Ő mestere mennybemenetele után a Fekete-tenger partján, a szkíták között hirdette Jézus tanait. Emléknapján kezdődik az egyházi év, ezen kívül november 30-hoz sok varázsló szokás is kötődik.
|
Móricz beugrott Babitshoz |
patriotaeuropa.hu |
2015.10.20. 09:56 |
|
Móricz Zsigmond és Babits Mihály, Tanner Ilona és Ildikó látható 1934-ben, Babitsék esztergomi kertjében
|
Magyar népviseletek – Palóc viselet – Rimóc – Északi-középhegység |
patriotaeuropa.hu |
2015.10.20. 09:45 |
|
Magyar népviseletek - Palóc viselet - Rimóc - Északi-középhegység
|
Védelmet kap a hunok fővárosa |
alfahir.hu |
2015.10.14. 12:07 |
|
A Kínához tartozó Hszincsiang Ujgur Tartomány régészei versenyt futnak az idővel, hogy megmentsék Gaocsang város romjait. A város szerepel az UNESCO Világörökségi Listán, mint az ősi Selyemút egyik fontos megállója. A város még romos állapotban is elismerést vív ki a látogatók között, a megmaradtak házfalak, templomok, sőt még a palota komplexum részei is felismerhetők. Manapság főleg a város buddhista emlékeire büszkék a kínaiak, de a településen éltek manicheus és neszotoriánus szerzetesek is.
|
Szent Mihály napja |
alfahir.hu |
2015.09.29. 14:54 |
|
Szeptember 29-én ünnepelték régen Szent Mihály arkangyal napját. Ekkor számoltak el a pásztorok a nyájjal, illetve leszerződtek a következő évre.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
