Modern történeti és régészeti kutatások |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:40 |
|
A romantikus célok, - Attila és Árpád sírjának kiásása -, mindinkább háttérbe szorultak, és a főcél a város nyomainak felkutatása lett, különösen azért, mert minden újabb ásatás csak azt igazolta, hogy az egész város nyomtalanul eltűnt.
Pedig ahogyan a kutatásokban jobban megerősödött a képzett régészek és történelemkutatók szerepe, úgy kerültek elő új és új adatok arról, hogy ebben az ősi városban igenis sok nagyszerű épület létezett valamikor.
Viszont a régészet szakszerű ásatásai sem voltak képesek a régi város pozitív leletszerű nyomait előkeríteni. A tudományosság előtérbe nyomulása azután a leletek alapján kényszerszerűen szülte azt az általános véleményt, hogy a krónikások a régi római kori épületmaradványokat nézték hun-kori és Árpád-kori épületeknek, illetőleg, hogy ezeket az épületmaradványokat a nép fantáziája mesék és mondák révén összeszőtte a magyarság múltjával.
|
Az Óbudai királynői vár |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:37 |
|
A másik döntőnek látszó állítás az , hogy a Vetus -budai királyi-királynői vár előkerült a mai Óbuda Kálvin-köz 2-3-4. sz. telkén, a református templom területén. A Budapest Műemlékei II. kötetében a 376. oldalon a szakszerző amellett, hogy az itt talált romokat igyekszik elfogadtatni mint a királyi, királynői vár maradványait mégis kénytelen elismerni a következőket: "A négy ásatás kőemlék-anyaga, bár igen értékes, aránylag csekély számú...
|
Az Óbudai Prépostsági templom |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:35 |
|
Ugyanígy állunk az ún. Óbudai Prépostsági templom állítólag megtalált maradványaival. A Budapest Műemlékei II. kötetének 400. oldalán a Korvin Ottó tér 8-9. sz. telek területén jelzi ennek a templomnak a fellelését. Itt romokat találtak, melyek a kutatók feltevése szerint is legfeljebb egy XV század elején épült templom maradványai lehetnek. Abból kiindulva, hogy az épületmaradvány közelében régebben románkori kőfaragványokat találtak, feltételezték, hogy ez a XV században épült templom volt a Budai (Vetus- budai) káptalan temploma. Ennek semmi kétségtelen leletbeli bizonyítéka nincs, csak feltételezi, azért, mert okiratos nyomai vannak annak, hogy Vetus- Budán már a X-XI. században létezett egy nagy prépostsági templom.
|
A pálosok szentlőrinci kolostora |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:33 |
|
A pálosok egyik főkolostorának romjait vélték felfedezni a Budakeszi u. 93. sz. alatt, mert ott rommaradványokat találtak. Többszöri ásatás során megállapították, hogy itt valószínűleg egy középkori kolostor romjaira bukkantak. Ezt máig a pálosok szentlőrinci kolostorának tartják. Maga a feltételezés régebbi, de eddig nem került elő olyan pozitív lelet, amely ezt megnyugtatóan bizonyíthatná. Viszont ismert egy oklevél, amely 1541-ből származik, és Imre, a pálos rendi Szent Lőrinc kolostorának akkori vezető generálisa adta ki egy birtokcsere ügyében. Ezt a szentlőrinci kolostorban keltezték. Miután pedig adatok vannak arról, hogy amikor a törökök a szentlőrinci kolostort elfoglalták, azt felégették és a földdel egyenlővé téve elpusztították, nem lehet tehát kétséges, hogy a mai Buda területén nem létezhetett ez a szentlőrinci kolostor, mert a mai Buda környékét a törökök 15 évvel korábban már feldúlták. Így a szentlőrinci kolostor csak abban az esetben létezhetett még 1541-ben, ha az máshol volt, ott, ahol az eredeti Vetus- Budát feltételezzük: a Pilisben, amelynek területe történelmi adatok szerint 1541-ben került a törökök kezébe.
|
TÉRKÉPEK ÉS OKLEVELEK VALLATÁSA |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:28 |
|
Herculia
Pilismaróton még a múlt században egy római korból fennmaradt feliratos követ találtak, a Basaharc nevű területen, a római korszakból származó országút mentén. A kövön a következő szöveg állt: "Ad Herculiam". Ebből pedig azt olvashatták ki, hogy itt egy Herculia nevű római erődítmény állt.
Ez a kő nyilvánvalóan egy útjelző kő volt, és a Duna partján végigfutó római hadiúton a Herculia nevű római város felé vezető utat jelezte.
|
Attila sírja, Árpád sírja |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:25 |
|
A Tarih-i Ungürüsz, illetőleg a török nyelvre lefordított régi magyar krónika többek között még egy érdekes adatot közöl, azt, hogy Attilát a régi Buda mellett temették el.
Mint tudjuk, Kézai Simon krónikájában szintén írt Attila temetéséről, és a sír helyéről. Kézai szerint Attilát az országútnál, a Bálvány-kőnél temették el. Anonymus nem írta le Attila temetkezési helyét, de mégis célzott arra, amikor Árpád 907-ben elhunytáról írt. Ezek szerint Árpádot Attila városa mellett temették el. Anonymus és Kézai kora közel van egymáshoz, és így feltételezhető, hogy az akkor még élénken élő Attila-mondákban a temetkezési helyről azonos feltevések alakultak ki. Mindketten Attila-városnak mondják Budát, Kézai még Sicambriának is. Valószínű tehát, hogy ugyanazon hagyomány alapján ítélték meg Buda múltját
|
Aquincum = Óbuda, nem Sicambria |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:22 |
|
Mint láttuk, Schoenwisner óta igazolt az a tény, hogy a mai Óbuda római kori neve Aquincum volt. Mindazokat a feltevéseket, melyek szerint a régi Buda előzőleg Attila-város, Sicambria, legrégebben pedig Herculia néven szerepelt, el kellett vetni, mert ez nem lehetett valóság, ha a forrásokban szereplő Vetus- Buda Aquincum volt a római korban.
|
Óbuda = Alt-Ofen = Ó-Pest |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:19 |
|
Általában azért gondolják, hogy a mai Óbuda szerepet vitt a magyar középkorban, mert a vélemények szerint az "Óbuda" név olyan erős hagyományokhoz van kötve a mai Óbudán, melynek egészen bizonyosan régi alapjai vannak. Ezeknek a hagyományoknak mély gyökereit azonban nem találhatjuk meg a köznyelvben.
|
Még egyszer Alba Ecclesia /Fehéregyház/ |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:16 |
|
Az ősi Buda területe utáni kutatások komoly mértékben foglalkoztatták eddig legismertebb oklevélkutatóinkat. Salamon Ferenc, Rupp Jakab, Gárdonyi Albert, majd legbőségesebben Bánfai Szabó László igyekezett az oklevelek adatainak felhasználásával elosztani azt a homályt ami eddig a régi Buda helyrajzi vonatkozásaiban mutatkozott. Bánfai Szabó "Óbuda egyházi intézményei a középkorban" című munkájában gyűjtötte össze a régi Budára vonatkozó okleveleket. Tanulságos ez a gyűjtemény. Bár a legtöbb oklevelet Buda helyrajzi fekvésének megállapítása érdekében sorakoztatja fel, azok minden kétséget kizáróan Esztergom, a Pilis hegység és az ahhoz kapcsolódó helységek határairól szólnak.
|
Basaharc-Vasarc-Vasvár |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:13 |
|
1962-ben több kitűnő szakembernek bemutattam a Basaharcnak - régi nevén Basartz-nak nevezett hely feletti helyen - a térképen Hosszúhegynek jelölve - egy több száz méter hosszan vonuló kőfal maradványát, mely teljesen körülfogja a hegy tetején lévő plató területét. A fal mellett, a hegy legfelső részével összefüggésben, régi épületalapokat is találhatunk, melyeket a régi nagy kőfallal egy faragott kövekből emelt kisebb kőfalmaradvány köt össze.
|
Árpádvár és környéke |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:10 |
|
A Dömös és Dobogókő között emelkedő Árpádvár nevű hegyen a szakértők felismerték egy ott teljesen földig lerombolt Árpád-kori vár maradványát. Érdekes és a romok leromboltságára jellemző, hogy kitűnő szakemberek sem akarták elismerni állításomat, miszerint a hegyen Árpád-kori építkezési maradványokat találtam, mert szerintük annak valamely nyoma kellett volna a felszínen lennie. Csak később, amikor itt-ott faragott kövek, majd cserépmaradványok kerültek elő a föld alól, ismerték fel az Árpád-kori építkezési nyomokat.
Ezen a hegyen is földig leromboltak mindent, és ugyanilyen lerombolt állapotban van valamennyi Árpád-kori épületmaradvány a környéken. Ez az oka annak, hogy nehezen ismerik fel még a kitűnő szakemberek is azt a tényt, hogy ez a környék az Árpádkor legsűrűbben lakott magyarországi területe volt.
|
Rézbányászat a Pilisben |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 12:00 |
|
Azon a területen, ahol a Pilis-hegy mészkőalapjai kiemelkednek a környező vulkanikus származású andezit tömegből, sokfelé voltak rézlelőhelyek.
Valószínűleg ezeken a találkozási vonalakon lehetett kezdetleges eszközökkel legeredményesebben bányászni a rezet. A Pilis-hegytől keletre és északra a vulkánikus csoport szélén rézbányák és kohók nyomait lehet fellelni. Ez a rézbányászat feltehetően már a legkorábbi kultúrkorszakban megindult, s talán már hozzájárult a magyarországi önálló rézkor kifejlődéséhez is. A réz- és vasbányászat ezen a pilisi területen láthatólag a törökök uralmának kezdetéig virágzott, mert a környéken ma is sok olyan elnevezés található, amely a fémbányászkodással függhetett össze. A Dömös környékén ismert Rám-hegy például rézhegyet jelent, és ennek a fémbányászkodásnak nyomát jelzi a "szer szó is, amelyet a Szerkövek néven ismert sziklacsoport tartott fenn. A "szer" szó a fémbányászat egyik legrégibb szakkifejezése, azt a mesterségesen létesített lejtőt jelenti, ahol a fémtartalmú köveket különválasztották. Miután a fémfeldolgozás itt, a pilisi hegyekben ősi időszakokig nyúlik vissza, a "szer" szó itteni létezése a rézbányászkodás maradványának tekinthető. Anonymus krónikájában is szerepel ez a Szer elnevezés. Szerinte a magyarok első közös gyűlésüket a Szer-nél tartották.
|
Vetus-Buda pusztulása |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.06. 11:56 |
|
A krónikások megbízhatóságáról az utóbbi évtizedekben sok esetben győződhettek meg a tudósok. Ez természetes. A krónikás a maga idejében írt dolgokat kétségtelenül jobban tudja, mint a későbbi korok kutatói. És ha időnként a krónikákban vannak is téves adatok, vélemények, általában beigazolódik, hogy mégiscsak a szemtanú, a kortárs ismerhette jobban a dolgokat.
Anonymus, Kézai, majd Cselebi, Lazius és Ortelius olyan helyrajzi vonatkozásokat közöltek írásaikban a régi Budáról, melyek nem feleltek meg a későbbi történetírók - a mai Óbudával kapcsolatos - elképzelésének.
Sehogyan sem lehetett beleilleszteni a krónikások által közölt leírásokba azt a Budát, amelyet a kutatók a mai Óbudán képzeltek el, illetőleg fellelni vélték. Így azután ezeket a szerzőket leginkább azért tartották megbízhatatlannak, mert mást mondtak, mint amit a kutatók gondoltak.
|
OKLEVELEK VALLOMÁSA |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.03. 12:11 |
|
Az esztergomi nagy út
A régi Buda határairól korabeli leírások maradtak fenn, különböző korokból származó hiteles másolatokban, amelyek sok helyrajzi pont elnevezését közlik. Amikor először kezdték keresni a mai Óbuda területén a régi Budán valamikor létezett épületek maradványait, elővették és tanulmányozták ezeket a régi írásokat, hogy a város eredeti helyszínrajzát fel tudják vázolni, illetve rá tudják vetíteni a mai Óbuda ismert területére. Ezen az alapon akarták megállapítani, hogy hol kell keresni a régi budai épületek maradványait.
|
Villa De Aqua Calida /Melegvíz falu/ |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.03. 12:07 |
|
A régi Buda határainak megállapítását összefüggésbe hozták minden kísérletezésnél Örs, Gézavásár (Tributum fori Geysa), Nyék, Villa de Calida Aqua stb. helységekkel. Ugyanezek a helységek megállapíthatóan, okleveles adatok szerint, Esztergom határában voltak.
A Villa de Aqua Calida Esztergom határában való elhelyezkedését legjobban talán a III. András király által 1290. szept. 22-én kiadott oklevél szövege bizonyítja (Mon. Strig. II. 265.). Ez az oklevél megerősíti László király adományát, mellyel az Esztergom falain kívül lévő öt esztergomi falunak, - Esztergom külvárosai népének - koronázása emlékére vámmentességet ajándékoz.
Ezek (részben ragozott névalakban): Pechen, Lybar, de Calidis Aquis, de Ermen, de Kováthy és Szentpál falvak.
|
Örs földje |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.03. 12:03 |
|
1524-ben készült még egy harmadik határjárási okirat is. Ehhez II. Lajos király egy, a régi budai káptalan és a királynői rész polgárai között folyó perben küldött ki bizottságot a határ ellenőrzésére, vagyis újbóli megállapítására. Ez a határjárás igyekezett követni az 1355-ben megállapított határ vonalát. Az erről a határjárásról készült királyi oklevél megint csak azt igazolja, hogy az ősi Buda határát egy szűk köves völgy, a Nagy-út, a régi országút, kimagasló hegyek, a Mogyoróshegy, a Hegyeshegy, majd szőlők, dombok, az esztergomi út és a Pilishegy elnevezésű helyek képezték. A határleírásban szerepel az a hegyről lefelé vezető út, amely Örs földjei felől halad lefelé az albai Szent Szűz egyháza felé.
|
Guerchey falu |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.03. 12:01 |
|
Az 1212-es határkijelölés minden átiratában említi a Monoros vagy Mogyorós hegyet. Ez a Mogyorós elnevezés ma is megtalálható a Szamárhegy közelében. A Basaharc elnevezésű teleptől Marótig terjed a Mogyorós nevű terület, egészen addig a hegyig, amelyet Hegyeshegynek neveznek. Az 1212-ből származó határjárási okmány Guerchey falu és Verhardi föld pontjain kívül tényleg a Hegyeshegy nevű hegyet említi, mint következő határjelölő fix pontot. A Hegyeshegy pedig ott áll ma is Pilismarót határában, közel a faluhoz, a Bitóci völgy mellett. Ugyanabban a helyzetben, mint a több mint 700 éves okiratban említve volt. A Hegyeshegy és a vele összefüggő Bánom-hegy tetején messze terjedő falrendszer nyomait találtam, melynek kapcsolódó részei a Hosszúhegyen talált vármaradvány területével függtek össze.
|
Passanduk falu |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.03. 11:56 |
|
A Passanduk falut kellett ezután az oklevél-magyarázóknak a mai Óbuda környékén keresniök, pedig az is kétségtelenül kitűnik több oklevélből, hogy ez a falu a Pilisben volt. Kétségtelen, hogy Passanduk falu szoros területi összefüggésben volt a régi Budával, ezt igazolja az 1212-es határjárási iraton kívül az óbudai káptalan 1283-as, az esztergomi érsek 1296. jún. 18-i oklevele, valamint a Rupp által közölt 1220., 1227., 1417., 1449., 1483. és az 1488. évbeli oklevelek is.
Ugyanakkor IV Béla király 1245-ben kelt oklevele határozottan igazolja, hogy a Passanduk- föld és az Insula Leporum - Szűz Mária sziget - szomszédos helyzetben feküdtek, és legfőképpen azt, hogy mindkettő vitathatatlanul a Pilisben volt. (Rupp i. m. 59-60., valamint Bánfai Szabó i. m. 101. o.)
|
Géza király piaca |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.03. 11:53 |
|
1148-ból való II. Géza király oklevele, amely arról szól, hogy a király Mykó budai prépost kérésére a Szent László király által rendelt 360 pensa fejében, - melyet a gonoszok (adóbehajtók) az egyház javától gyakran elvontak, - neki adja a Géza-vásári vámjövedelmet (Tributum fori Geysa), valamint a pesti és kerepesi sót vagy bort szállítóhajók utáni vámot (Tributum portus Pest et Kerepes), továbbá a megyeri révtől a Nagy-szigetig terjedő dunai halászati jogot (a piscatura qui vulgo Dona dicitur a Portu Meger usque ad magnam insulam regis).
Bártfai Szabó megállapítása szerint a Dona szó Tonya és végül a tanya szóval azonos (Bártfai i. m. 140-147. old.). Ezt egyébként igazolják a halászóhely tulajdonjogáért indított pereskedések oklevelei:
IV Béla király 1237. nov. 19-én kelt oklevele (Mon. Strig. I. 400.) szerint a király az esztergomi káptalannak ajándékozta a Hunt várától elszakított Ság-földet és a hozzátartozó, Ipoly folyón lévő Malomhelyet és a Golgoch várától elszakított Ebedföldet a Tona halászóhellyel és a hozzátartozó szigettel.
IV Béla 1239-ben márc. 6-án kelt oklevelével (Mon. Strig. I. 410.) visszavesz bizonyos földeket. Ez a Ság nevű hely és az Ebed nevű föld. Ezeket az esztergomi káptalannak adományozta. Az utóbbi területen hetven holdnyi kaszáló van és rajta egy halászó hely, melynek Tónya a neve és egy sziget, melynek más birtokosai is vannak.
1284. febr. 25-én (Mon. Strig. II. 156.) az esztergomi Szent István keresztes konvent előtt Lodomér esztergomi érsek és Lőrinc között megegyezés történik a Zeg-i, Ság-i földekről, melyek a Leel-i föld részei.
|
Egy eltűnt Duna-sziget |
Noszlopi Németh Péter-gombos zé |
2010.03.02. 11:24 |
|
Az Ipoly folyó torkolatával szemben azonban ma nem láthatunk nagyobb szigetet, és így fel kell tételeznünk, hogy ezen a területen sok évszázaddal ezelőtt létezett egy sziget, mely azóta eltűnt. Ezt a lehetőséget vizsgálva, azonnal megállapítható, hogy a Pilismarót és Zebegény között ma is létező terjedelmes síkság, - a Duna egy nagy kanyarulatával övezett néhány kilométer hosszú és szintén kilométerekre terjedő szélességű mai száraz földdarab egy része, - valamikor a Duna folyómedre volt.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
